A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2019 (Hódmezővásárhely, 2019)

Tanulmányok - Nagy Gyöngyi: A Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetsége hódmezővásárhelyi fiókjának korai évei (1921-1923)

haza sorsáért dolgozunk. Hitvallása lesz e lapnak: Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában, Hiszek egy isteni, örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásá­ban. Zászlóján az ezeréves hazának és hitnek képe. A zászló színe: piros, fehér, zöld. Tulajdonosa: A Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetségének hódmezővásár­helyi köre. Eszményképe: Az első közöttünk, magyar asszonyok között az ezeréves hit és haza újra építésének munkájában, a Bujdosó könyv írója. Közkatonája lehet és kell lennie minden magyar nőnek, kinek lelkében él őseink szent hite és az őse­ink ezeréves temetője. A nagy elhivatást, mely a magyar nőre vár - meg kell pró­bálni betölteni! Emberé a munka - Istené az áldás! Imádkozzunk és dolgozzunk. Az ima erőssé, edzetté teszi a lelket, a munka pedig visszaadja azt, amit elveszítet­tünk, de ami nélkül nincs élet: ezeréves hazánkat.”15 A helyi kör elnöke ebben az írásában hitet tett amellett, hogy az első világháború után megcsonkított Magyaror­szágért fog dolgozni, maga köré gyűjti a hasonlóképpen dolgozni és tenni kívánó magyar asszonyokat, és Tormay Cécile gondolatai nyomán mindent megtesznek azért, hogy a veszteség, amely a magyar társadalmat Trianon kapcsán érte, elmúl­jon, de legalábbis enyhüljön. A Magyar Asszonyok Lapja első száma „ingyenes mutatványszámként” jelent meg, melyben a szerkesztő arról biztosította olvasóit, hogy a lapot mindenkihez el fogják juttatni, még azokhoz is, akik a várostól igen messze laknak, valamint tudó­sítani fog a város minden olyan eseményéről, amely az asszonyokat érintheti. A vásárhelyi asszonyok ebből a számból értesülhettek arról, hogy Pünkösd hétfőjén, 1921. május 16-án a polgári leányiskolában a Szövetség helyi fiókja a végleges alakulás, az ügyrend és a munkarend meghatározása végett gyűlést tart.16 A gyűlé­sen, ahol mindössze huszonketten jelentek meg, több határozatot is hoztak. Az Intézőbizottság tagjai lettek Késői Istvánná, Csolsch Gyuláné és Fáry Margit, akik gyűléseiket minden hónap első és harmadik vasárnapján, a városban működő Ál­lami Óvónőképző Intézetben tartották. Kimondták, hogy a választmányi tagok megválasztásakor nem a társadalomban betöltött helyzetet veszik figyelembe, ha­nem azt, hogy ki akar és tud dolgozni a Szövetség céljaiért. Kimondták továbbá, hogy a célokért a Szövetség helyi tagozata együtt dolgozik, és nem alkot szakosztá­lyokat, csupán kerületenként szervezkedik a városban. Döntöttek arról is, hogy megszervezik a közép- és főiskolai diákok nyaraltatását, teijesztik a Magyar Asz- szonyok Lapjai, és a központi Szövetség által küldött 10 kg amerikai pamutot szét­osztják a kisgyermekes tisztviselőcsaládok között.17 A Magyar Asszonyok Lapja az elkövetkezendő két évben (1921-1922) a vá­sárhelyi MANSz hivatalos orgánumaként volt jelen a város közéletében, és havonta négyszer jelent meg. Szerkesztője és kiadója végig Barabás Istvánné volt, egy sze­15 Vásárhelyi asszonyok és leányok! = MAL, 1921. május 15. I. évf. 1. sz. 1. 16 Értesítés = MAL, 1921. május 25.1. évf. 1. sz. 1—4. 17 Beszámoló a Magyar Asszonyok Szövetségének f. hó 16-án d.u. tartott gyűléséről = MAL, 1921. május 22.1. évf. 2. sz. 2. 62

Next

/
Oldalképek
Tartalom