A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2019 (Hódmezővásárhely, 2019)

Tanulmányok - Benkő László: Régi vásárhelyi mesterségek. Népi és polgári méhészkedés - Mézeskalácsosság

Id. Samu Ferenc (1845—1933) vásárhelyi földbirtokos, a Gazdasági Egyesület egyik alapítója, th. bizottsági tag, régi méhészgazda. Befolyása révén sokat tett a helyi méhészet fejlődéséért. Fia, ifj. Samu Ferenc folytatta édesapja gazdaságát, s szakcikkeket jelentetett meg pl. a Méhészet c. folyóiratban 1955 és 1963 között. Dékány József (1894-1976) gazdálkodó, politikus, újságíró és méhész. Az ő kezdeményezésére alakult meg és került be a helyi Mezőgazdasági Szakiskola tár­gyai közé a méhészet is, az 1940-es évek második felében. Helyettes polgármester­ként nagy szerepe volt a háború utáni helyi élet megszervezésében, különösen a mezőgazdaság, a városi kertészet helyrehozatalában. Péterffy Sándor 61884 ?) nagytatársánci, majd kardoskúti tanító, méhész, aki több helyi méhészeti kiállítást szervezett a huszadik század első évtizedeiben. A ki­állítások tapasztalatairól beszámolt a helyi sajtóban.60 A városban több kereskedő foglalkozott méhészeti segédeszközök (kaptárak, kasok, füstölők, műlépek, pörgetők, stb.) forgalmazásával, illetve méz, méhpempő, virágpor, méhviasz és sonkoly (természetes viaszból formált sejtfedés) fölvásárlá­sával, mint pl. v. Kovács Pál Teleki u 3. szám alatti fűszerkereskedő,61 akinek a paperei szőlőjében méhészete is volt.62 A huszadik század első felében élt nagyobb, elismertebb helyi méhész volt még: Vass János mágocsi birtokos, Sinkó József csizmadiamester, Kiss János asztalos, Karasz János, Orsós József, Kun Balázs, Lénárt János, Varga Sándor, Meszlényi György, Hódi József, Szenti Imre gazdálkodó-méhészek, a Kenéz család (Ernő, Fe­renc és Pál), Nagy Sándor sóshalmi méhész, Ivanics Ferenc (aki 1954-ben országos méhészeti versenyt nyert), Angyal Mihály az 1967. évi budapesti országos kiállítá­son (OMÉK) saját fejlesztésű pörgetőjét állította ki és sokan mások. Méhészcsaládok, méhesgazdák a mai Hódmezővásárhelyen, visszaemlékezők: Szenti András (1930-2007) rárósi gazdálkodó, Kovács Péter Pál (1922) és fia pap­erei méhész, Jószai Sándor méhész, egykori szakszövetkezeti elnök, Térjék József (1932-2018) mámazugi méhész, Udvarhelyi Gyula (1948) méhész, agrármérnök, Bakos István (1956) héjjahalmi, barattyosi méhész, Kádár Ernő aranyági méhész (apja és nagyapja is méhészkedett), a helyi méhész egyesület ellenőrző bizottságá­nak elnöke, Török György sóshalmi méhész, Németh Attila méhész, egyesületi el­nök, Szabó Ferenc ezüstokleveles aranyági méhész, dr. Papp Zoltán kishomoki, majd paperei méhész, Török Pál barattyosi méhész és még sokan. A méz haszna, hasznosítása, fölhasználása Vásárhely környékén Gregus Máté, akinek sokrétű gazdaságában méhcsaládok is voltak, így fogalmazta meg a méhészet jövedelmezőségét: „Ötven hold szántóföld hasznát adta ki — jól mézelő évben — száz család méh 60 VV. 1910. október 28. 61 DOBÓ 1928. passim. 62 FEJÉRVÁRY 1929. 420. p. 263

Next

/
Oldalképek
Tartalom