A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2019 (Hódmezővásárhely, 2019)

Tanulmányok - Makó Imre: Hadifogoly hódmezővásárhelyiek a nagy háborúban

esett Dénesi István (1890) a kínai határ közelében levő Sztretyenszkből 1915. júli­usban érkezett levelében megírta, hogy 45 napig folyton vitték őket. Az ugyanott fogságba került Fejes Sándorral (1885) 30 napig ment a vonat Szibériába. Sebesülés, kórház A hadifoglyokra vonatkozó 1907-es hágai egyezményt megelőzte „a hadra kelt seregek sebesültjei és betegei sorsának javítása végett5' 1906-ban megkötött genfi egyezmény. Ez már tartalmazta azt, hogy a hadviselő felek az ütközet után kicse­rélhetik a csatamezőn hagyott sebesülteket, és a szállítható állapotba került vagy meggyógyult sebesülteket és betegeket hazájukba visszaküldik. A hadviselő álla­mok azonban tartva attól, hogy ezek újból harcképesek lesznek, inkább magukra vállalták a gyógyíttatás terhét.12 A testében három lövedékkel fogságba jutó Albert Elek (1889) öt hónapig kór­házban feküdt Moszkvában. Dómján Sándor (1887) 1916 nyarán puskagolyót ka­pott a halántékába, és a csemovici kórházban tért magához, már mint fogoly, 1917- ben azután Nyikolszk-Usszurijszkban egy orvos szerencsésen megoperálta. Kiss Sándor (1883) 1915-ben értesítette feleségét, hogy Szibéria határán van mint gyen­gélkedő beteg, a kezelőorvosa magyar. Az 1915. márciusban sebesülten fogságba jutott Arany Ferencet (1887) Moszkvában, a 13. sz. hadikórházban ápolták. Csótó Nagy Jánostól egy év elteltével a moszkvai 16. sz. kórházból érkezett híradás, mi­szerint 1915. márciusban sebesülten fogságba került, de meggyógyították. Hódi Jó­zsef (1880) 1914. decemberben két láblövéssel Kijevben volt. (Később hastífusz­ban elhalt Nyikolszk-Usszurijszkban.) Jakó József (1893) 1916. júniusban a buko­vinai harctéren eltűnt, bajtársai értesítése szerint súlyosan megsérült, volt olyan is, aki látta, amint kozák pika szúrásától elesett. Augusztusban azután Novgorodból megírta, hogy sebesülten fogságba esett, de az oroszok kigyógyították. Másokon a kórházi ápolás sem segíthetett. Az 1915. szeptemberben súlyosan sebesülve fogságba került Szilágyi Károly (1881) októberben még levelet írt, nov­emberben azonban meghalt Kosztromában, a 24. sz. kórházban. Az eltűntként utóbb holttá nyilvánított Tóth Sámuelről (1890) az a hír jött, hogy 1914. december­ben fogságba esett és a voronyezsi 64. sz. kórházba szállították. A Przemysl eleste- kor tüdőlövéssel fogságba jutott Víg Ernőt (1886) néhány hónappal később, állan­dóan rosszabbodó állapota miatt Szamarkandban kórházba szállították, ahonnan rövid idő múlva a halálhírét közölték bajtársaival. Kapcsolat az otthonnal A hágai egyezmény 14. cikke kimondta, hogy a hadat viselő államokban tuda­kozó irodát kell felállítani, melyek feladata, hogy az illetékes helyekről kapott érte­sítések alapján megválaszolja a hadifoglyokkal kapcsolatos érdeklődéseket. Mindennek azonban a Vöröskereszt keretében felállított irodák a háborús viszo­12 Hadifogoly magyarok története i. m. 1/63-64. 20

Next

/
Oldalképek
Tartalom