A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2019 (Hódmezővásárhely, 2019)
Tanulmányok - Béres Dezső: Paradox - Galyasi Miklós és a II. világháború
adatszolgáltatásra, a mellékletként küldött kérdőívek kitöltés utáni visszaküldésével. Ez tulajdonképpen a hitközségek előző év december 31-i állapot szerinti vagyoni összeírása volt. Az akkori magyar közigazgatási terület hitközségi vezetői április 9-12 között küldték vissza az íveket a Budapest Síp utcai központi adminisztrációnak. Az adatokat előrenyomtatott kartonlapokra vezették át, azután feledésbe merült a ’80-as évek második feléig, mikor a Magyar Zsidó Levéltárban meg nem találták azokat. A deportálásokat és a zsidóvagyon kisajátítását könnyíthette volna, de felhasználása nem dokumentált. A 717 település 740 hitközség összeírása nem teljes. Május 31-én a Magyarországi Izraeliták Országos Irodájának alelnöke a Magyar Zsidók Szövetségébe küldött levélben 82 olyan hitközséget sorol, „amelyekkel érintkezés nincs az ismert események folytán.” A beküldött adatok alapján a hódmezővásárhelyi neológ anyahitközséghez 1943. december 31-én 826 lélek tartozott, adót 242 fő fizetett, 28 eltűnt a keleti fronton.50 51 Még el sem készült a vagyoni összeírás, mikor április 5-én előző napi keltezéssel megjelent Jaross Andor belügyminiszter rendelete a zsidó személyek összeírásáról, 51 amit újabb körlevél is nyomatékosított, amiben valamennyi polgármestert és községi elöljárót felszólítottak, hogy utasítsák településeik zsidó közösségi szervezeteit, hogy állítsanak össze négypéldányos névjegyzéket településük összes zsidó személyéről azok családtagjaival együtt, anyja neve, bejelentett állandó lakhelye feltüntetésével. Egy példányt kapjon a polgármester, illetve községi elöljáró, egyet az elsőfokú rendőrhatóság, egyet a területileg illetékes csendőrőrs parancsnoksága, egy példányt postázzanak a belügyminiszternek címezve. A negyedik példányt nyilván saját irattárban kellett elhelyezni. Rendkívül rövid határidő, négy nap állt rendelkezésre ennek végrehajtására. A vásárhelyi zsidók listája a városi levéltárban, az akkori közigazgatási iratok között maradt fenn. A köztudatba „Jaross lista”-ként beépült rendelet a zsidótörvények hatálya alá eső egyénre vonatkozott, ez azonban eltér a hitközségi nyilvántartásoktól, mert azokban csak az illetékességükhöz tartozó templomba járók, hitközségi adófizetők és azok családtagjai szerepelnek. Az addigi polgármester Endrey Béla főispáni kinevezése után Sárkány Gyula addig ceglédi polgármester személyében csak június 4-től lett első embere a városnak. Dr. Beretzk Pál helyettesként látta el ezt a feladatot, mikor április 28-án megjelent a gettórendelet.52 Annak kijelölését Orsai Antal városi tanácsnokra hárította, aki Beretzk utasítására tanulmányozta a már működő szabadkait. A városvezetés felé május 19-én tett jelentésében az áll, hogy a város zsidó lakossága 428 családban 831 fő, 375 férfi, 456 nő. A gettó helyét a Szent István tér, Ferencz, Búvár, Eszterházy, Klauzál és Szeremlei utcák határolta területre javasolta. Azonban az érintett városrész keresztény lakossága közel száz 5<)Zsidó Adattár, 277-178. p. 516136/1944. BM VII. rés. (Nyomozati Értesítő, 1944/76. sz.).; BRAHAM 1977. I. 553. p. 52 Magyarországi Rendeletek Tára 1944/475. p. - A magyar királyi minisztérium 1944. évi 1.610. M. E. rendelete a zsidók lakásával és lakóhelyének kijelölésével kapcsolatos egyes kérdések szabályozásáról. 191
