A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2019 (Hódmezővásárhely, 2019)
Tanulmányok - Béres Dezső: Paradox - Galyasi Miklós és a II. világháború
is a Dnyepertől nyugatra [Csernyigovban, német hadosztály parancsnoksági székhelyén] gyülekeztessék.”38 Dr. Hegedűs Imrének, az V. honvédkerület V. közérdekű munkaszolgálatos zászlóalj sorozó orvosának köszönhetően ezt kerülte el Galyasi, mikor tulajdonképpen arra a nem új keletű rabszolgasorsra nyilvánította alkalmasnak, amit a Munkaszolgálatos kézikönyv a katonai kiképzéshez hasonlítva értékelt fel: „a munkaszolgálatosnak még a kemény, verejtékes munkában eltöltött napjai is telve vannak derűvel, vidámsággal, felejthetetlen élményekkel. A tábori élet a legegészségesebb férfiélet.”39 - A háború után az orvos népbírósági tárgyalására beidézett Galyasi írásban nyújtotta be tanúvallomását: „... engem munkaszolgálatos koromban, tekintettel foghíjas voltomra, felmentett azzal a megjegyzéssel, hogy na' öreg, te eleget voltál oda, és eleget szenvedtél. Több ízben bevonultam munkaszolgálatra, de én nem panaszkodhatom Hegedűs Imre dr. orvos zászlósra, mert velem szemben soha a legkisebb szabálytalanságot sem mutatta, sőt, barátságosan viselkedett. Miután Hódmezővásárhely csak átmeneti elosztóhely volt a munkaszolgálatos századok számára, és bevonulásom után rövid napok alatt továbbvittek, így Hegedűs Imre dr. másokkal szemben való viselkedését nem volt alkalmam látni vagy tapasztalni. A népbíróság december 6-i tárgyalásán azért nem vehetek részt, mert ágyban fekvő beteg vagyok, illetve csak annyi ideig vagyok fenn, míg kötözésre járok, amit a hódmezővásárhelyi Erzsébet közkórház bármikor igazolhat.”40 - Elmondása szerint vele szemben ez év márciusában kezdődtek a rendőrségi inzultusok, de ezt dokumentálni pillanatnyilag nem tudjuk. Annyi bizonyos, hogy a front helyett 1942. június 15-től a Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyei Páhiba telepített 105/4 tábori vegyes munkásszázad II. szakaszába vezényelték. Részletes feljegyzése híján más forrásból, a Honvédelmi Minisztériumba 1942. november 1-jén érkezett datálatlan, névtelen panaszbeadványból kapunk rátekintést az itt tapasztalt visszaélésekre. A munkahelyre vezető több kilométer gyalogmenet során rendszeresen vezényeltek „repülőtámadás esetén való viselkedés gyakoroltatására futásból álló fegyelmező gyakorlatokat”, a legkirívóbb viselkedésű maga Kaucsky György tartalékos hadnagy századparancsnok (civilben budapesti kocsmáros, „rendőrségi körökben ismert orgazda”), akinek eltökélt szándéka volt századát kiirtani. Koholt ürügyekkel az alája rendelt zsidók közül október elejéig 96-ot végeztetett ki, több 38KARSAI 1962. 401. p.; NAGYBACZONI NAGY Vilmos: Végzetes esztendők 1938-45. Körmendy Könyvkiadó, Budapest, 1947. 272. p. és Gondolat, 1986. Javított kéziratát 1964. június 25-én zárta. (Továbbiakban: NAGYBACZONI 1986.) ’BEREZNAl Aurél, FEHÉR Tibor, KOSTYÁL István, ifj.: Munkaszolgálatos kézikönyv = Magyar Cserkészek Gazdasági és Kiadó Szövetkezete, Budapest, 1940. 176. p. 40Alfoldi Újság (AÚ), 1945. szept. 12., 1946. máj. 22.; Hegedűs Imre dr. háborús és népellenes bűntette: MNL CSML Szegedi Népbíróság polgári peres iratai. XXV. 8. fond 22. doboz Nb. 1102/1945 - Gyanúsítotti, tanúmeghallgatási, tárgyalási jegyzőkönyvek, vádirat, ítélet, a NOT másodfokú ítélete. Melléklet: Hegedűs cikke a Vásárhelyi Népújság 1944. június 3-i számából, (továbbiakban: dr. Hegedűs Imre büntetőügye, 1945) 187
