A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2019 (Hódmezővásárhely, 2019)

Tanulmányok - Béres Dezső: Paradox - Galyasi Miklós és a II. világháború

készült szövegét. Ennek másodpéldánya csonkán maradt ránk, vége és a dátum hiányzik, közelítő időpont a ráutaló tartalomból kalkulálható:

„Nagytekintetü Kúltúrbizottság! Utoljára szólok e helyről. Nem csak azért, mert tudomásom szerint a hatóság beszüntette, illetve korlátozta szép múltú kultúrkörünk működését,14 hanem azért is, mert az elmúlt hónapokban működése lehetetlenné tette számomra a további együtt dolgozást. Több mint egy hónappal ezelőtt Radó József dr. elnökurunknak beadtam a lemondásomat — szóban —, aki azt nem fogadta el, s így kénytelen vagyok azt Önök előtt nem csak megismételni, de megokolni is. Még a korlátozott működési lehetőség ellenére sem látom eső után köpönyegnek éppen a hódmezővásárhelyi zsidó vallású magyarság érdekében az alább elmondandókat. [...] A több mint egy évtizedes múlttal rendelkező egyesületünknek alakulása pillanatában kimondott álláspontja volt az, hogy elsősorban művelődési célokat szolgál, s ennek megfelelően csak annyiban fejthet ki zsidó tárgykörrel foglalkozó működést, amennyiben ez része az egyetemes emberi művelődésnek. Tehát a kultúrkör sem vallásos, sem propagandaegyesülés nem volt.

Az elmúlt év tavaszán a Kúltúrbizottság keretei között ifjúsági csoportot hívtunk létre. E csoport működése, megítélésem szerint, aggodalomra adott okot, és Hódmezővásárhely magyar zsidósága magatartásának elbírálásában súlyos félreértésekre adhatott alkalmat, aminek szerintem egyenes következménye volt úgy egy hírlap, és - bár más jogcím alatt - úgy a hatóság támadása, beavatkozása. Az ifjúsági csoportban ugyanis elsősorban cionista propaganda folyt, az elnök úr tudtával, és beleegyezésével, a legutóbbi zsidótárgyú előadások pedig részben vallásos, részben agitációs jellegűek voltak. Engedjék meg, hogy további bírálat helyett a magyar zsidóság álláspontját ismertessem a magam álláspontján keresztül. Az embertelen hajsza, amelyet Közép-Európában a zsidóság ellen indítottak, nem csak a zsidóság, de minden becsületesen és emberien gondolkodó ember lelkében az emberség meggyalázását, az egyén megalázását jelenti. A megalázás és meggyalázás ellen kétségtelenül védekezni kényszerültünk mindannyian, függetlenül attól, hogy ez gazdaságilag, létfenntartás szempontjából kit hogyan

(Továbbiakban: MARÓ-SZIGETI 2014). Radó Budapesten, 1893-ban született.

Hódmezővásárhelyen a Deák Ferenc utca 14. szám alatt volt rendelője (VRU, 1936. 06. 19. 3. p). A zsidók elszegényedése miatt felállított segélyező bizottság tagja. Közszemlére kitett kereseti adólajstromon a hatodik helyre sorolva havi jövedelme 1943-ban 2580 pengő (VRU 1943. jón. 24. 1. p., júl. 25. 5. p). Búza 40 pengő / q, kenyérfejadag 20 dkg / nap, liszt 2 kg / hó.

14 Az 1939. december 2-án megjelent 363. 500/1939. B.M. számú rendelettel Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter (Budapesti Közlöny, 1939/13. sz. 2. p.) a metodisták és baptisták kivételével betiltotta az összes szabadegyházi közösséget, mert „honvédelmi érdekeket veszélyeztetnek.” Az 1940. július 11-i, 143. 700/1940 VII. b. BM. számú rendeletével ezt úgy módosította, hogy a Magyar Cionista Egyesület működését Budapestre korlátozva engedélyezte, minden más vidéki ifjúsági mozgalom működését továbbra is tiltotta, leginkább a III. Intemacionálé elveivel azonosuló, marxista Hasomir Hacoir (fiatalok csoportja) mozgalom ellenőrizhetetlensége miatt. Erről ügyirat az Országos Izraelita Irodába az iktatónapló alapján augusztus 15-én érkezett a Pro Palesztina Szövetségtől.

177