A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2018 (Hódmezővásárhely, 2018)
Emlékezés - Dr. Csokán Péter: Baksa Lajos és családja
lásra, elfogadta, mert a hadiüzemekben dolgozó vezető beosztásúakat nem vitték be katonának. Hogy döntése helyesnek bizonyult, mutatja, hogy a Danuviából egy századra való embert vittek el a Don-kanyarba, s sajnos mindössze három tért visz- sza közülük. Itt Budapesten ismerte meg később édesanyámat, dr. Baksa Lajos unokáját. Mivel Baksa Lajos életéről sok, részletes beszámoló és cikk született már, itt most csak néhány, kifejezetten családi vonatkozású ismeretet, anekdotát osztanék meg róla. Sajnos ezek mennyisége erősen limitált, mert azon rokonaim, akik bővebb információval szolgálhatnának róla, már nincsenek az élők sorában. Apja Baksa Mihály (1819-1892) hódmezővásárhelyi szűcs, gazdálkodó, 1870- től városi képviselő), anyja Czeglédi Nagy Julianna (1826-1858), aki sajnos nagyon fiatalon, 32 évesen meghalt. Sírja a Diliinka temetőben található, szép, megható sírverssel. Julianna apja Czeglédi Nagy Pál volt. Baksa Mihály második felesége Szél Terézia lett, Szél Sámuel újtemplomi református lelkész lánya, akinek testvérei jeles személyekké váltak. Baksa Lajos második sírboltja (1916-ban Budapesten temették el, de özvegye 1939-ben exhumáltatta és Vásárhelyre hozatta a néhai polgármester földi maradványait) is a Diliinkában található, ami negyven évig borostyán kupola alatt védve volt, 2014 november 4-én azonban megtisztították az elvadult növényzettől. Utólag is köszönet érte. Sajnos most, hogy ki van téve az elemeknek, nagyon gyorsan romlik a sír, ezért jövőre szándékozom felújíttatni. Baksa Mihály apja, György még Baxának írta a nevét. A Baksa család felmenői között a hódmezővásárhelyi református anyakönyvekben az elázott írás miatt nem tudtam egyértelműen eligazodni és továbbhaladni visszafele az időben, de az első Baksa, Gergely személyében, 1720-ban települt be Vásárhelyre. A legkorábbi Baksa nevű család eredetileg Zala megyéből, Zalabaksáról származott, elterjedt az egész történelmi Magyarországon. Szabolcsban is voltak birtokaik, állítólag onnan jöttek le Csongrádba. Voltak köztük nemes és nem nemes Baksák. A Baksa szó az Árpád-korban táltost jelentett, s az egyik Árpád-kori nemzetséget is Baksának hívták a 108-közül. Hogy az én Baksáim ide tartoztak-e, nem tudom. Dr. Baksa Lajos Temesváron végezte a jogi egyetemet, s ott jogászkodott egy ideig. A következő kép Baksa polgármestersége idején (1892-1898), feltehetőleg Kossuth Lajos budapesti temetésekor készült, amikor Hódmezővásárhely - más törvényhatóságokhoz hasonlóan - küldöttséget menesztett a fővárosba 1894-ben. Baksa Lajos felesége, Dósics Alexandra (1860-1943), gazdag, szegedi, szerb származású görög keleti vallású kereskedőcsalád leszármazottja. A család neve több változatban fordul elő: Dózics, Dósits, Dózits. A legelső Dósits, akiről tudok, György, Alexandra ükapja volt, aki 1750 körül született Szegeden. 1791-ben nemességet kapott. Alexandra apja Dósics Péter ügyvéd, aki Szegeden, ill. Hódmezővásárhelyen is lakott a görögkeleti egyház bérházában. Ferenc József pohárnoka, majd asztalnoka lett. Péternek volt egy egypetéjű ikertestvére György személyében, aki szintén ügyvéd lett. Mindketten egy hölgybe, Georgievics (Gyorgyevics) Alexandrába lettek szerelmesek, s mivel teljesen egyformák voltak, felváltva jártak 211
