A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2018 (Hódmezővásárhely, 2018)
Tanulmányok - Béres Dezső: Időpillérek
75 kor. 83 fill., készpénz 192 kor., munkaváltság 60 kor., stóla átlagos pénzértéke 47 kor. 60 fill., temető és templom környéke használata 14 kor., legeltetési jog 16 kor., összes jövedelem 1315 kor. 20 fill. Levonás, illetve kiadás 99 kor. 20 fill, marad 1216 kor. 23 fill.”21 Hódmezővásárhely egyik történetírója, Fejérváry József szerint Zsibón és Péren is működött. Ezt sem alátámasztani, sem cáfolni nem tudjuk, minden adatunk Szilágyszérhez köti, ahonnét Zsibó elenyésző földrajzi távolságra, Pér ellenben messzi, az Érmelléki, Nagykárolyi és Szilágy-szolnoki Egyházmegyék határtalálkozásán fekszik. 1908 elején a békéscsabai lelkészi állást sem sikerült elnyernie,22 a következő év nyarán pedig kettős gyász is érte: édesanyja, Komáromi Krisztina, június 18-án 71 éves korában elhunyt, félje, „a család közbe- csülésben álló ősz feje,” első Zsigmond, 82 évesen, augusztus 2-án követte őt a Zrínyi utca 28. számú házuktól az Ó-templomi „ima és alkalmazás” után a vásárhelyi Kincses temetőbe.23 1910-ben nem csak Vöröss Zsigmond jelentkezett a hódmezővásárhelyi református egyház anyakönyvvezetői állására, hanem a helyi elnöklelkész segédlelkésze, Bán István is (másik család). Baksa Lajos konventi előadó támogatása ellenére sem tudták figyelembe venni azt a kérését, hogy „ez az anyakönyvi segédlelkészség rendes lelkésznek tetetnék, s ő ott állandósíttatnék, miután 26. évi lelkészi nyugdíjigényét is fenntartani kívánja.” A jegyzőkönyvezett válasz szerint „Egyháztanácsunk mindenekelőtt kijelenti, hogy az anyakönyvvezetői állást eredeti segéd- lelkészi jellegével kívánja fenntartani, s mint ilyennek pedig, alkalmazottja rendes lelkészi jelleget nem viselhet. Hogy Vöröss Zsigmond úr, ez állásra megválasztása esetén, mint segédlelkész, lelkészi nyugdíjigényét megtarthatja-e, azt egyháztanácsunk ma még határozottan nem tudhatja. De mert ezt az igényét Vöröss Zsigmond úr semmiképpen nem akarja elveszteni, ha már idejelentkezett, neki kellett volna ennek utánajárni, s egyháztanácsunkat e tekintetben biztos értesítéssel ellátni. így őt egyháztanácsunk a legjobb akarattal sem alkalmazhatja, mert valószínű, aminek konventi előadó is kifejezést ad, hogy ez állással nyugdíjigényét elvesztené. (Különben is, Égető Imre tanító szóban, okirat felmutatása nélkül kijelenti, hogy mint Vöröss Zsigmond megbízottja, erre a lelkészségre, mint nem állandósított állásra, megbízója nem pályázik, és ő a pályázatot vissza is veszi. Vöröss Zsigmond iratai ennél fogva Égető Imre tanítónak kiadatnak.)” Ezután már csak vendégként tudott jelen lenni például az 1911. október 11-i, hódmezővásárhelyi egyházmegyei gyűlésen is.24 A szintén hozzá nem férhető anyakönyvek miatt csupán valószínűsíthető, hogy Szilágyságban született negyedik gyermekük, István. Legidősebb fia, (harmadik) Zsigmond már községi jegyző, a másodszülött Miklós pedig posta- és táv21 Szatmár, 1909/15. sz. (XXXV. évf. 04. 11.) 3. 22 Békés, 1908/5. sz. (40. évf. 02. 02.) [3.] 23 Hódmezővásárhely, 1909/74. sz (39. évf. 06. 20.) 2. - Vásárhely és Vidéke, 1909/175. sz. (27. évf. 08. 04.) 2. 24 Hmvhelyi Ref. Egyh. Presb. ir. 267/1910. 07. 11. - A július 11-i presbiteri gyűlés jegyzőkönyve. Az itt zárójeles szakasz az eredetin marginális beszúrás. - Békés, 1911/43. sz. (43. évf. 10. 22.) [5.] 194
