A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2018 (Hódmezővásárhely, 2018)
Tanulmányok - Makó Imre: A mozi hódmezővásárhelyi történetéből
A fellendülés időszaka Az 1910-es évek legelején új korszakot teremtett a film történetében a műsor egészét vagy felét kitöltő játékfilm és a sztárkultusz megjelenése. A legfényesebb csillagok Ásta Nielsen, Waldemar Psylander és Henny Porten voltak. A francia film hegemón szerepét átvevő dán, majd amerikai, német, kisebb részben olasz filmgyártás termékei a jól kiépített kölcsönzői hálózaton keresztül a legrövidebb időn belül Magyarországra is eljutottak, és ezzel a mindenkori gazdasági és politikai helyzet függvényében érvényesülő konjunkturális helyzetet teremtettek meg a filmszakmában. A külföldi filmek magas ára 1912-ben a rendszeres hazai filmgyártás is kiváltotta. Számos hazai alkotást - a nemzetközi sikereket is magáénak mondható Sárga csikó (1913) című, a Kolozsvári Nemzeti Színház művészeivel készült népszínművet, vagy az első magyar klasszikus adaptációt, a szintén Janovics Jenő rendezte Bánk báni (1914), Jókai feldolgozásokat stb. - felemelt helyárak mellett vetítették. A Fekete Sas moziban 1915 tavaszán újból műsorra tűzött Sárga csikó esetében ez a következő volt: páholyülés 1,40, zsöllyeszék 1,10 korona, I. rendű zártszék 80, П. rendű zárszék 40 fillér. A publikum örömmel fedezte fel a színházból már ismerős arcokat és az ismerős környezetet a fehér vásznon; Vásárhelyen kezdve mindjárt a népkerti színkör 1898-es megnyitó előadásán a főszerepet játszó Jászai Marival. Őt ugyanabban a darabban, Tóth Ede népszínművében, A tolonchm, majd az első magyar klasszikus adaptáció, a Bánk bán Gertrudisaként láthatták viszont 1915 tavaszán.33 A külföldi sztárok mellett a közönség már olyan nevek kedvéért is jegyet váltott, mint Várkonyi Mihály, a Kolozsvári Nemzeti Színház művésze, Berky Lili, Lenkeffy Ica, Csortos Gyula és még sorolhatnánk. 33 VRÚ, 1915. márc. 28., ápr. 25. 71 Lenkeffy Ica (1896-1955) Ветку Lili (1886-1958) Várkonyi Mihály (1891-1976)
