A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2018 (Hódmezővásárhely, 2018)
Emlékezés - Triznya Arnold: Mihó László – egy elfeledett református lelkész élete és szolgálata 1848–49-ben
TRIZNYA ARNOLD MIHÓ LÁSZLÓ - EGY ELFELEDETT KECSKEMÉTI REFORMÁTUS LELKÉSZ ÉLETE ÉS SZOLGÁLATA 1848-49-BEN1 Mihó László kecskeméti másodlelkészként meghatározó személyisége volt az 1848-as kecskeméti események alakulásának. A közvélemény szemében rendkívüli népszerűségét ékes, ugyanakkor logikus és útmutató, a nemzet ébredéséből fakadó, új szellemiséget hordozó retorikája hozta meg. Nevét a helytörténetírás és az egyháztörténet-írás is elsősorban az 1848. április 9-én elmondott egyházi beszéde révén őrizte meg. E nevezetes beszéden túl azonban egyház- és hazaszolgálata a történelem homályába merült. A református felekezet 1540-től van jelen Kecskemét város vallási és kulturális életében. A Kecskeméten megjelenő valamennyi felekezetre jellemző volt a kölcsönös tisztelet és az egymás iránti tolerancia. Ezt mutatja például az is, hogy a város főbírói székében évről-évre egymást követték a katolikus és a református főbírók, a város hivatali tisztségein pedig fele-fele arányban osztoztak a két felekezet arra érdemesült hívei. Az 1678. október 17-én várost pusztító tűzvész következtében a reformátusok fatemploma leégett. Az új templom felépítése érdekében a reformátusok a város földesurához, gróf Koháry István országbíróhoz fordultak, aki telekadományozással segítette a felekezetet. A reformátusok emellett Konstan- tinápolyba is követeket küldtek a szultánhoz, mivel Kecskemét szultáni birtok volt. Végül 669 arany árán IV. Mohamed szultán megadta az engedélyt, így 1680-ban megkezdődhetett a templom építése. A templom építésével párhuzamosan felekezeti iskolát is építettek, amely az alsó és a középfokú oktatást is biztosította. A kecskeméti felekezetek számarányait illetően az első megbízható forrás a 18. sz. közepéről származik, amelyből kiderül, hogy a város egyharmada reformátusnak, kétharmada katolikusnak vallotta magát, s ezek az arányok a 19. sz. közepén is megmaradtak. A református felekezeti oktatás folyamatosan fejlődött, amelynek mutatója az, hogy a város alapfokú iskoláiban tanuló 1500 gyermekből 556 gyermek református iskolában tanult. A felsősfokú oktatás fejlődését jelzi, hogy a református iskola 1835-ben líceumi címet kapott, 1841-től pedig már főiskolaként működött. Ilyen vallási és kulturális környezetbe érkezett meg Ceglédről Kecskemétre Mihó László ref. segédlelkész. Keresztelési anyakönyvi kivonata szerint 1817. július 3-án született Kiskunhalason Mihó Miklós és Nagy Zsuzsanna gyermeke- * ’Jelen munkám az Emlékpont és a Szeremlei Társaság által szervezett, a reformáció 500. évfordulójára szervezett konferenciájának előadásanyagaként hangzott el 2017. október 26-án. Mihó László lelkészi pályájával kapcsolatos kutatásaim jelenleg is folynak, ezért csak az előadáson elhangzottak, valamint az eddig felhasznált levéltári források, és a vonatkozó szakirodalom közlésére szorítkozom. 236
