A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2018 (Hódmezővásárhely, 2018)

Tanulmányok - Béres Dezső: Időpillérek

Hatvani Sándor 48 éves sóstóhegyi lakos öngyilkossági szándékból meg mérgezte magát. Búcsúlevelet írt és meghalt. Értesítették a csendőrséget és a nyíregyházi királyi ügyészséget. A holttestet a nyírbogdányi körorvos megvizsgálta. Megállapította a halál okát, de majd boncolás tisztázza, hogy mivel is ölte meg magát.31 Hogy miért az öngyilkosságot találta egyedüli ídvezítő megoldásnak, utolsó üzenete tartalmazhatta, de azt nem ismertette a tavaszi hírmondó, ami talán el sem jutott Hódmezővásárhelyre, mert oda nyírségi kurír elvétve sem járt. A mi figyelmünket is elkerülte volna, ha a költő hagyatékában fenn nem marad boríték és címzés nélkül, 1942. március 21-i keltezéssel anyai nagynénje, Szász Béláné Vöröss Emília Marosvásárhelyről érkezett, édesanyjának, özv. Vöröss Istvánné Szigethy Máriának írt levele a hódmezővásárhelyi Sarolta utcába. Ebben férjére, Szász Bélára panaszos, befejezésül unokatestvéreit említi a haláleset kapcsán: „Annuskának akarok írni, tegnap kaptam tőle levelet, s írja, hogy Hatvani meghalt. A részleteket ő sem tudja. Júlia az én címem kérte tőle! Szegény Júlia! Ha tudná, hogy most én is támogatásra szorulok, aligha kérte volna...” Talányos mondata az elhunyttal felszínesnek nem, ridegnek inkább nevezhető kapcsolatra utal, a szófukarság bőséges annotációt kínál.

Szász Béla a megismert dokumentumok szerint 1881. szeptember 26-án, Marosvásárhelyen született, Szász István és Birtalan Julianna gyermeke. Mint volt maros vásárhelyi rendőrkapitány, 1924-ben kért betelepülési engedélyt, majd ennek birtokában visszahonosítási az ekkor Hódmezővásárhely П. kerület, Zrínyi utca 75. szám alatt lakos. Közvetlenül a belügyminiszterhez intézett kérelmére válaszul, a címzett utasítására, Soós István polgármester 1926. április 23-án határozatban tájékoztatta, hogy az 1879. 4. t. c. és az 1922. VII. t. c. 24. §, és ennek végrehajtása tárgyában kiadott 167, 335/1922 B. M. számú körrendelet értelmében milyen okmányokat kell kérelme elbírásához pótlólag becsatolni: 1.) életkorát igazoló születési anyakönyvi kivonatát, 2.) leszármazása igazolására természetes apja születési és házassági anyakönyvi kivonatát, 3.) erkölcsi bizonyítványt, 4.) vagyoni bizonyítványt, 5.) hatósági bizonyítványt hódmezővásárhelyi tartózkodásáról, 6.) nyilatkozatot, miszerint állandó jelleggel Magyarország jelenlegi terültén kíván letelepedni, s visszahonosítás esetén nem szorul sem az állam, sem a város támogatására. 7.) foglalkozását igazoló okiratot, 8.) politikai megbízhatóságát igazoló okiratot, 9.) nyilatkozatot, hogy visszahonosítás esetén mely települést kéri illetőségi helyéül. Záradékként igazolnia kell, hogy 1918. november 1-től a visszahonosítási kérvény benyújtásáig hol lakott, mi volt a foglalkozása. Ha ez idő alatt a trianoni békeszerződés által más állam területéhez csatolt helyen vagy egyéb külföldön lakott, fel kellett sorolni, hogy hol, mennyi ideig és mi célból tartózkodott ott. Ha 1921. március 1. előtt nem Magyarország területén lakott, igazolnia kellett, hogy mikor és honnan költözött Magyarország területére. Ha elszakított területről, igazolnia kellett, hogy kért-, kapott-e beköltözési engedélyt a m. kir. Népjóléti és Munkaügyi

Nyírvidék. 1942/54. sz. (10. évf. 03. 07.) 1.

198