A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2018 (Hódmezővásárhely, 2018)
Tanulmányok - Béres Dezső: Időpillérek
Minisztertől. На 1921. március 1. előtt már Magyarország terültén tartózkodott, illetőleg lakott, igazolnia kell azt, hogy a magyar állampolgárság fenntartására irányuló elhatározását mi okból nem jelentette be.32 Szász a hiányosságokat pótolta, s „mert az itteni viszonyokkal már ismerős,” hiszen a városi számvevőségen díjnok, itt kíván letelepedni. Ekkor a Szegedi úti villasoron, mint marosvásárhelyi illetőségű román állampolgár lakott. Minden pompa nélkül 1929. október 30-án házasságra lépett a költő nagynénjével, a szintén városházi tisztviselő Vöröss Emíliával, aki ekkorra már nővérével és unokaöccsével a nagybácsi, Vöröss Sándor Lázár u. 18. alatti házában lakott.33 Szász újrahonosítása 1930. április 22-én megtörtént, egyidejűleg a birtokában lévő „nemleges állampolgársági bizonyítvány”-t beszolgáltatta. 1936-ban Tarján városrész Zsedényi utca 9. szám alatt laktak. Mint szolgálaton kívüli (belügyi) százados, a helyi frontharcosok parancsnoka, 1938 novemberében részt vett a visszacsatolt Felvidék rendfenntartó alakulatainak munkájában. Az Országos Tűzharcos Szövetség 1940 augusztusában katonaviselt frontharcosok leszármazottainak csoportot alakított, annak helyi, Erdélyi Gárda nevű bajtársi alakulatába nála lehetett jelentkezni. Az augusztus 30-i, második bécsi döntést követően a magyar honvédek szeptember 5-én lépték át a trianoni határt, Erdély szebbik, de sokkal szegényebb részét visszacsatolták az anyaországhoz. 1910-ben Marosvásárhely 25 és félezer lakosából 22. 800 fő magyar, a többi román, német és más nemzetiség. A Székelyföldre előreküldött Gyorshadtest szeptember 10-én csak áthaladt a városon, a honvédség ünnepélyes fogadására szeptember 15-én került sor, egy nappal később az odalátogató Horthy Miklós kormányzó tiszteletére volt díszmenet.34 Ebből az évből való a költő Vöröss István Az Idő pillérei című verse, melynek egyik gépelt másolata, autográf javításaival, Szász Bélának ajánlva maradt fenn. Hangyatojás címmel adatok és ajánlás nélkül került kéziratban maradt, negyediknek tervezett verseskötetébe, így jelent meg összegyűjtött versei posztumusz kötetében. Belügyminiszteri előterjesztésre Vöröss Emília 1941 augusztusában a Marosvásárhelytől 24 kilométerre eső Mezőbándra, a középkorban még tiszta székely faluba (1910-es adatok szerint 3525 lakosából 1845 magyar, 1230 román anyanyelvű) segédóvónői, reaktivált férje pedig Marosvásárhelyre rendőrfogalmazói kinevezést kapott. Szász emellett alapított itt egy kereskedő- céget mindenféle szeszek nagy- és kiskereskedésére. Hivatalos leírás szerint fő telephelye a Marosvásárhelyi Királyi Törvényszék, üzletköre szesz, denaturált szesz nagy- és kiskereskedése. „Cégbirtokos a céget a cégszöveg leírása vagy előnyomása után vezetéknevének leírásával jegyzi.” Nyár közepén, szintén belügyminiszteri előterjesztésre, a kormányzó „rendőrkapitányi címet és jelleget adományo2 MNL CSML HL Hmvhely Város Polgármesteri Hivatalának iratai. Elnöki iratok V. 66/1930. Állampolgársági ügye. Díjnoki kinevezése: uo. V. 12/1930. 33 Vásárhelyi Friss Újság, 1929/251. sz. (II. évf. november 17.) 6.; Hmvhely polgári házassági anyakönyv 1929. október 30. 391. sz. UB: 114/1938 (Sándor fiuk születése), és 176/1963 (Szász Béla halála) 34 Marosvásárhely Történetéből 2. Mentor Kiadó, Marosvásárhely, 2007. 138. 199