A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2018 (Hódmezővásárhely, 2018)

Tanulmányok - Dobay Ferenc: Dobay Imre műkertész hódmezővásárhelyi virágkertészetének története (1914–1952)

megkezdem. 1914. március 12-én” - így indul naplója. Az első oldalon szerepel, hogy a házért 13 ezer koronát fizetett ki. „Bárány fuvarosnak költözködés” 36 ko­rona volt, de a házvásárláshoz kölcsönt is kellett felvenniük, mert kifizetett 108 koronát, mint kamatot 6 ezer korona után. Ezt a naplót sajnos csak 1915. január 20- ig tudta vezetni Imre, mivel ekkor, a közben elkezdődött háború miatt be kellett vonulnia. A honvédségnél 1918. november 15-ig szolgált, ekkor szerelt le. Míg katonáskodott, felesége a két kisgyermekkel maga maradt a nagy házban. Nagy­mamám sokszor emlegette, hogy akkor ott egymaga sokat félt, mivel a környéken még nem volt másik lakóház. Karolin egyedül kínlódott a háztartás, a gyerekek és az akkor még csak kezdeti kertészet gondjaival. Az Imre által elkezdett feljegyzé­seket tovább folytatta, ugyan német nyelven, így ismeijük azoknak az éveknek a történéseit is. Érdekes végigkövetni, hogy a kezdetben tisztán németül vezetett naplóba hogyan szivárogtak be a magyar szavak, mivel nagymamám egyedül ma­radva kénytelen volt lassacskán megtanulni magyarul. Korábban a gyulai kastély lakóival leginkább németül érintkezett, mert a grófkisasszonyokat tanította német­re. Imre precízen feljegyezte, hogy leszerelése után 1918 novemberétől továbbve­zeti a napi feljegyzéseket. Dobay Imre az első világháborúban Dobay Imre 4 évet szolgált a világháborúban. Szinte minden papírt, iratot, ami katonai szolgálatával kapcsolatos volt, a rá jellemző precizitással elrakott. Megma­radt katonakönyve, szabadságos papíijai német és magyar nyelveken, rengeteg tábori postai levelezőlap, amit családjának írt, fényképek, de emlékbe hozott haza gránátrepeszt és még a paroliját is. De leginkább két iratot emelnék ki az irathagya­ték ezen részéből: az egyik egy kérdőív, amelyen részletesen leírta a háború alatti szolgálatának lefolyását, a másik egy Bukovinában szolgáló magyar gyalogezred egy századának teljes névsora több személyes adattal. Dobay Imre az 5. honvéd gyalogezred I. pótszázadához Szegedre vonult be aktív szolgálatra 1914 decembe­rében. Utána egy Galíciába induló munkásszázaddal, mint számadó az orosz front­ra került, Nadvoma és Veleznica környékére. Mivel beteg lett előbb a budweisi (Csehország), majd a szegedi kórházba került. Majd, mint szolgálatvezető őrmes­tert újból beosztották a 302. gyalogezred 412-es zászlóaljához a 9. századba, Bu­kovinába. Erről a századról megmaradt a teljes névsor, összesen 243 név szerepel benne. Bár ceruzával írta, de még olvasható, szerintem egyedülálló dokumentum. Minden ember születési éve, rendfokozata, lakóhelye, polgári foglalkozása és néha más egyéb adat is szerepel rajta. Ezt a névsort érdemes volna külön feldolgozni. Bukovinában könnyebben megsebesült, a nyíregyházi és szegedi kórházi kezelések után a szegedi szakmunkás kicserélő osztaghoz került, ahonnan több magyarorszá­gi helyőrségbe is átvezényelték leszereléséig. Ahogy a szolgálatáról készült kérdő­íven írta, „a forradalom kitörése Nagyváradon ért okt. 31-én. Nov. hó 1-én Hódme­114

Next

/
Oldalképek
Tartalom