A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2017 (Hódmezővásárhely, 2017)
Tanulmányok - Zeman Ferenc: A Hódmezővásárhelyi Gazdasági Egyesület két világháború közötti históriája
más jótékonysági akciókat is folytatott: 1920 és 1921 karácsonyán a hadiözvegyek, a hadiárvák és a rokkantak részére gyűjtött adományokat, de segélyezte az egyetemistákat is.5 A GE a gazdák szakmai felkészültségén is próbált javítani, ezért általában télen a gazdákat érintő és érdeklő szakkérdésekről, termelési újításokról szabadoktatási előadásokat, filmvetítéseket rendezett székházában vagy az olvasókörökben, ahová az adott téma szakértőit hívták meg. Emellett tagjai részére bel- (Mezőhegyes, Debrecen, Hortobágy) és külföldi (Németország) tanulmányutakat, kirándulásokat is szervezett.6 Az 1920-as években a gazdák visszatérő problémája volt a külterületi utak, dü- lőutak rossz minősége, esetenként j árhatatlansága, valamint részben a világháború idején elhanyagolt védművek állapotából következő, és évről évre megismétlődő bel- és árvízkárok jelentkezése, melyért leginkább a „Körös-Tisza-Marosi Ármentesítő és Belvízszabályozó Társulat” szakaszigazgatóságát tették felelőssé.7 Az egyesület szerteágazó tevékenységének minden részletéről a terjedelmi korlátok miatt nem számolhatunk be, ezért csak a leglényegesebbek bemutatására koncentráltunk. A GE legfontosabb feladata a gazdák egyetemes érdekeinek képviselete volt. Az őket érintő olykor hátrányos, vagy nem megfelelően kidolgozott rendeletek ellen feliratokat küldött az illetékes városi és országos szervekhez, minisztériumokhoz. Ezenkívül partneri kapcsolatokat ápolt más városok gazdasági egyesületeivel, ami főként abban nyilvánult meg, hogy támogatták egymás feliratait, átiratait, javaslatait. 1920 júliusában az egyesület létrehozta saját áruforgalmi és hitelszövetkezetét, melynek élére szintén Lázár Dezső került. A nehéz helyzetben lévő gazdáknak a szövetkezet szolgáltatásai nagy segítséget nyújtottak abban, hogy a román hadsereg fosztogatásai után talpra tudják állítani gazdaságukat. A szövetkezetnek 1921 tavaszán már 1260 tagja volt, akik 4129 üzletrésszel rendelkeztek, és addigi rövid működése alatt huszonegymillió korona forgalmat bonyolított. A Gazdák Hitelszövetkezete az Országos Központi Hitelszövetkezet hálózatához csatlakozva működött. Áruforgalmi részlege elsősorban a gazdák által keresett, kedvezményes áron forgalmazott árucikkeket értékesített. Több külterületi olvasókörben fióklerakatokat tartott fenn, ahonnan a tanyákon élő gazdák könnyen és jutányos áron szerezhették be a legszükségesebb iparcikkeket - petróleum, só, cukor, kötél, szövet, vászon - anélkül, hogy be kellett volna utazniuk a távoli városba. Ez főként a mezőgazdasági munkák idején nagy segítséget jelentett. A szövetkezet tevékenysége, árukészle5 VRÚ 1920. december 12. 1.; VRÚ 1921. február 8. 1-2.; VRÚ 1921. december 7. 2.; VRÚ 1923. december 5. 1. 6 VRÚ 1921. február 5. 3.; VRÚ 1924. június 15. 2.; Vásárhelyi Újság (a továbbiakban: VÚ) 1924. szeptember 14. 3.; VÚ 1928. március 23. 2.; VÚ 1928. december 11.; VÚ 1929. május 28. 2. 7 VRÚ 1921. március 10. 2. ; VRÚ 1923. március 3. 1-2.; VRÚ 1923. november 25. 2.; VÚ 1924. április 29. 2.; VÚ 1925. december 1.1. 194