A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2017 (Hódmezővásárhely, 2017)

Tanulmányok - Zeman Ferenc: A Hódmezővásárhelyi Gazdasági Egyesület két világháború közötti históriája

más jótékonysági akciókat is folytatott: 1920 és 1921 karácsonyán a hadiözvegyek, a hadiárvák és a rokkantak részére gyűjtött adományokat, de segélyezte az egyete­mistákat is.5 A GE a gazdák szakmai felkészültségén is próbált javítani, ezért általában télen a gazdákat érintő és érdeklő szakkérdésekről, termelési újításokról szabadoktatási előadásokat, filmvetítéseket rendezett székházában vagy az olvasókörökben, ahová az adott téma szakértőit hívták meg. Emellett tagjai részére bel- (Mezőhegyes, Debrecen, Hortobágy) és külföldi (Németország) tanulmányutakat, kirándulásokat is szervezett.6 Az 1920-as években a gazdák visszatérő problémája volt a külterületi utak, dü- lőutak rossz minősége, esetenként j árhatatlansága, valamint részben a világháború idején elhanyagolt védművek állapotából következő, és évről évre megismétlődő bel- és árvízkárok jelentkezése, melyért leginkább a „Körös-Tisza-Marosi Ármen­tesítő és Belvízszabályozó Társulat” szakaszigazgatóságát tették felelőssé.7 Az egyesület szerteágazó tevékenységének minden részletéről a terjedelmi kor­látok miatt nem számolhatunk be, ezért csak a leglényegesebbek bemutatására koncentráltunk. A GE legfontosabb feladata a gazdák egyetemes érdekeinek képvi­selete volt. Az őket érintő olykor hátrányos, vagy nem megfelelően kidolgozott rendeletek ellen feliratokat küldött az illetékes városi és országos szervekhez, mi­nisztériumokhoz. Ezenkívül partneri kapcsolatokat ápolt más városok gazdasági egyesületeivel, ami főként abban nyilvánult meg, hogy támogatták egymás felirata­it, átiratait, javaslatait. 1920 júliusában az egyesület létrehozta saját áruforgalmi és hitelszövetkezetét, melynek élére szintén Lázár Dezső került. A nehéz helyzetben lévő gazdáknak a szövetkezet szolgáltatásai nagy segítséget nyújtottak abban, hogy a román hadsereg fosztogatásai után talpra tudják állítani gazdaságukat. A szövetkezetnek 1921 tava­szán már 1260 tagja volt, akik 4129 üzletrésszel rendelkeztek, és addigi rövid mű­ködése alatt huszonegymillió korona forgalmat bonyolított. A Gazdák Hitelszövet­kezete az Országos Központi Hitelszövetkezet hálózatához csatlakozva működött. Áruforgalmi részlege elsősorban a gazdák által keresett, kedvezményes áron for­galmazott árucikkeket értékesített. Több külterületi olvasókörben fióklerakatokat tartott fenn, ahonnan a tanyákon élő gazdák könnyen és jutányos áron szerezhették be a legszükségesebb iparcikkeket - petróleum, só, cukor, kötél, szövet, vászon - anélkül, hogy be kellett volna utazniuk a távoli városba. Ez főként a mezőgazdasá­gi munkák idején nagy segítséget jelentett. A szövetkezet tevékenysége, árukészle­5 VRÚ 1920. december 12. 1.; VRÚ 1921. február 8. 1-2.; VRÚ 1921. december 7. 2.; VRÚ 1923. december 5. 1. 6 VRÚ 1921. február 5. 3.; VRÚ 1924. június 15. 2.; Vásárhelyi Újság (a továbbiakban: VÚ) 1924. szeptember 14. 3.; VÚ 1928. március 23. 2.; VÚ 1928. december 11.; VÚ 1929. május 28. 2. 7 VRÚ 1921. március 10. 2. ; VRÚ 1923. március 3. 1-2.; VRÚ 1923. november 25. 2.; VÚ 1924. április 29. 2.; VÚ 1925. december 1.1. 194

Next

/
Oldalképek
Tartalom