A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2017 (Hódmezővásárhely, 2017)
Tanulmányok - Benkő László: Népi színjátszók, műkedvelő színtársulatok, diákszínpadok Hódmezővásárhelyen II.
elismerést érdemlő produkció fakasztotta falrengetö kacagásra a közönséget. Nem is produkció volt: mesteri találmány. Szabszay Laci ugyanis a kiváló komikus „saját módszerét” mutatta be. Különböző verseket szavalt egyéni fölfogással, tisztán fogrekeszeinek fáradtságos munkájával utánozta a pesti zűrzavaros zajt - s ami csodálatra legméltóbb volt - evett étel nélkül, varrt varróeszköz nélkül és sok minden mást csinált, minden nélkül. Frenetikus hatása volt, mindenki gyomorfájásig és könnycsordulásig kacagott.”74 Móricz Zsigmond is beállt a vásárhelyi színikritikusok sorába, egy 1923-as itt tartózkodásakor. A fővárosban megjelenő Színházi Életben írt a Dupla vagy semmi c. előadásról a Nyári Színkörben. Sorra veszi, bemutatja a vidéki színjátszást, a közönség viselkedését, jó és kevésbé értékes tulajdonságait, majd összegzi azt. A helyi közönség és a magasabb drámairodalom viszonyáról így ír: „Az irodalom úgy elugrott a normális polgári szinttől, céljaiban, törekvéseiben, s a nagyközönség ügy megmaradt ősi tudatlanságában és együgyűségében: lehet e itt valami összestim- meltségről álmodni?” „Nekem igen tisztelt uraim s hölgyeim, önök ott Hódmezővásárhelyen, nekem mélyen megható este volt ez a színköri estély.” A színházból távozva a Fekete Sas előtt nagy csoportra lesz figyelmes: „Búza Győző mulat- mondta áhítattal a társaság, s mindenki megállóit, benézett az ablakon, s nagy csődület volt a kávéház előtt, s legalább százan néztek be. Ez volt az igazi stílusos színielőadás Hódmezővásárhelyen, s Búza Győzőt az Isten éltesse.”75 A helyi kritika kirohanása az Állandó Műkedvelő Társaság ellen, 1927-ben, amikor is túl sokat veszik igénybe a Nyári Színkört előadásaik részére, ezzel elvéve a hivatásos társulatok elől a lehetőséget. A cikk valamelyik pályázó színtársulat „megrendelésére” íródhatott.76 A Heti Vásár (később Hétfői Újság) is közölt a helyi műkedvelő előadásokról kritikát az 1930-as években, Kelemen Károly, Szász Ferenc vagy Pákozdy Ferenc, később Moldvay Győző és Vörös István tollából. Az újság Színház Mozi Sport és a Színfalak mögül rovatában, időnként az Árulja el c. tárcában kapott helyt a kritika, némi színházi pletykával „fűszerezve”.77 Érdekes leírás olvasható a két háború közötti magyar vidéki színjátszás állapotáról a Hétfői Újság korabeli számában, Falusi színjátszás anno 1933... címmel.78 Németh László beszámoló-kritikájának79 részletével záijuk a vásárhelyi műkedvelő- és diákszínpadokról született írások sorát: „Énnekem egy előadás maradt meg különösképpen az emlékeztemben. Az Antigoné volt, amelyet Lázár Erzsi rendezett, mint osztályfőnök, az én hetedikemmel. Ez a Lázár Erzsi kicsit rebbent lény volt, nagylányok tanításához még fiatal is, de becsületes, s kicsit sértett módján 74 Színház, Mozi, Sport 1927. jún. 7. 4. 75 Színházi Élet, 1923. 39. 14-15. 76 Színház , Mozi, Sport 1927. júl. 4. 1. 77 Hétfői Újság, 1933. dec. 4. 7. 78 Hétfői Újság, 1933. jún. 17. 4. 79 NÉMETH László: Homályból homályba. II. köt. Budapest, 1997. 97. 155
