A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2017 (Hódmezővásárhely, 2017)

Emlékezés - Francisztiné Molnár Erzsébet: 125 éve született Deli Lajos vásárhelykutasi igazgató-tanító

gógusokat hívott meg az egyesület megyei, illetve járási köreinek gyűléseire. Folyamatosan munkálkodott a nevelők jóléti intézményeinek fejlesztésében. (Eötvös-alap, mátraházi üdülő és a szegedi Tanítók Háza, valamint a Kalász Kiadó működtetése).

1930 augusztusában az addig két igazgató vezetése alatt működő külterületi iskolákat három igazgatóságra bontották. Az új III. körzet igazgatói teendőit Deli Lajosra bízták, aki kezdetben Sóshalomról irányította a 18 (Aranyadhalom, Czinkus, Csicsatér, Csomorkány, Fecskéspart, Fehértópart, Hatablak, Kardoskút, Kútvölgypart, Külső-Erzsébet, Mágocsoldal, Nagytatársánc, Öthalom, Pusztafeketehalom, Sóshalom, Szőkehalom, Szőrhát és Vásárhelykutas) intézményt.11

1930. december 7-én a Népházban megalakult Levente Egyesület vezetője is Deli Lajos körzeti igazgató (leventeparancsnok) lett.12

1931-ben Vásárhelykutas központtal szervezték át a külterületi iskolák III. körzetét, ekkor költözött Deli Lajos is az újonnan épült (ún. Klebelsberg) iskolába. A tanyai igazgatóságok között a három körzet kialakítása nem bontotta meg az addigi egységet. A közös tantestületi értekezletek segítették elő az egységes nevelési eljárások kialakítását és a közös gazdasági ügyintézést.

A tanyai tanítók összetartozását, egymás munkájának megismerését, nagyban segítették a III. körzet közös megmozdulásai. Lehetőségük nyílt a városi (állami és egyházi) iskolák tanítóival személyesen találkozni, tapasztalatot cserélni, közös bemutatókat szervezni, és időnként közös értekezleteket tartani.

Vásárhelykutas tanyaközpont az 1930-as években indult fejlődésnek. Kulturális és gazdasági központtá alakulásában döntő szerepe volt Deli Lajos igazgatónak, aki a tanyai olvasókörökben végzett kitűnő népművelési munkát. Tevékenysége nyomán az emberekben sikerült felkelteni a korszerű gazdálkodás iránti érdeklődést.13

Saját erőből és 8 ezer pengő államsegélyből épült fel a Horthy Miklós kormányzóról elnevezett népház, melyet 1930. augusztus 24-én avattak.14 Ettől kezdve már nem az italmérések helyiségeiben kellett szervezni a megbeszéléseket és a különböző rendezvényeket. Deli Lajos a népház működtetésében is jelentős szerepet vállalt. Népművelési előadásai, kulturális rendezvényei mindig nagy sikert arattak. A fiatalokkal különösen sok színdarabot tanultak be, köztük az általa írt, három felvonásos népies vígjátékot. Az Egy fertály föld-e 1 a környező körökben is nagy sikerrel szerepeltek.15

Vásárhelykutason 1903. május 8-án hozták létre a Hangya Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezetét, amelynek az 1930-as évek második felétől Deli Lajos volt az ügyvezető igazgatója. Létrehozták a szárító telepet, ahol a pusztán összegyűjtött kamillavirágot dolgozták fel. A szövetkezet 1936-1937-ben a zöldség és hagyma szárítására is berendezkedett.16

Deli Lajos előszeretettel foglalkozott a folyamatosan fiatalodó nevelőtestülettel. Húsz éves tanyai tapasztalatait szívesen osztotta meg a pályakezdő nevelőkkel. Az 1934/1935-ös tanévtől feladatai bővültek, ugyan is a tankerületi főigazgatótól iskola felügyelői megbízást

11 Uo. 9. old.

12 VRÚ, 1930. dec. 3.

13 GYŐRI - TÓTH 9.

14 HL Hmvhely VT ir. II. 525/1945-6244/45; VRÚ, 1930. aug. 24. 5.

15 Vásárhelykutastól Székkutasig. Szerk. SZABÓ Emese. Székkutas, 2015. 162.

16 Uo. 101.

258