A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2017 (Hódmezővásárhely, 2017)
Emlékezés - Francisztiné Molnár Erzsébet: 125 éve született Deli Lajos vásárhelykutasi igazgató-tanító
kapott. A 18 külterületi iskola irányítása mellett a városi iskolák felügyeletét is rábízták, így még nagyobb lehetősége nyílt tapasztalatainak megosztására. A településen működő közigazgatási kirendeltségen 1936. november 30-ig az anya- könyvvezető-helyettesi feladatokat is ellátta.17 1936 novemberében a szegedi Tankerületi Főigazgatóság nagyszabású tanfelügyelői és iskola felügyelői értekezletet szervezett. A megjelölt 6 témából kettőt a vásárhelyi tanyai igazgatók (Deli Lajos és Csernai Mátyás) dolgozott fel A népiskola és a szülői ház viszonya címmel. Ez az előadás 1937 januárjában nyomtatásban is megjelent. Deli Lajos a tanyai oktatás színvonalának emelése érdekében az osztatlan iskolák számára tankönyveket írt. A mindennapos iskolák olvasókönyvében példásan összeállított irodalmi anyag segítette a tanulók olvasási és fogalmazási készségét. A továbbképző iskola tanulói részére kiadott tankönyvben a gazdálkodási ismeretekről állított össze korszerű oktatási anyagot. A Kalász Iskolakönyvek Vetés Aratás c. tankönyvében: A kisgazda számvitele, A gazdálkodás oktatása, A minőségi termelés c. fejezeteket írta. Ezeket a tankönyveket évtizedekig használták az osztatlan iskolákban.18 A II. világháború alatt igyekezett az iskolák zavartalan működését biztosítani, így továbbra is mindenhol magas színvonalú munka folyt. Ezt igazolják a tantestületi jegyzőkönyvek, valamint a királyi tanfelügyelő írásban rögzített válasza: (3232/1944. tfsz.) „Láttam és jóváhagyom. A gyakorlati tanítás és a sokoldalú hozzászólások a testület értékes munkásságát mutatják. Szeged, 1944. március 18-án. Dr. Köves Sándor sk. kir. tanfelügyelő.”19 A magas színvonalú munkát a külterületi pedagógusok csak nagy nehézség árán tudták megvalósítani, ugyanis a tankönyvek nem az osztatlan iskolák számára készültek. Deli Lajos kijelentette: „A tankönyveink nem a legjobbak, mert nagy részük osztott iskolába való. Tananyagbeosztásuk rossz, mert bő és nincs szoros kapcsolat a tantárgyak között. Túl sok az anyag. Ez pedig az új ismeretek halmozásával jár, nem pedig azok mélyítésével, így nem érünk célhoz. A tananyag, mit a Tanterv előír - maximális melyből a tanító a helyi viszonyok alapján válogathat.”20 A második világháború hatalmas veszteséget okozott Deli Lajosnak. Egyetlen (örökbefogadott) fia, Zoltán, akit saját gyermekeként szeretett, a háborúban katonaként szolgált, Utolsó értesülés szerint 1944. december 31-én fejsérülést szenvedett és ismeretlen helyre szállították.21 1945. február 27-én az I. sz. hódmezővásárhelyi Igazoló Bizottság, miután semmilyen politikai pártnak nem volt tagja, párton kívül sem fejtett ki politikai tevékenységet, nem volt része a népellenes törvények és rendeletek végrehajtásában, igazoltnak nyilvánította.22 17 S1MONFFY Ferenc Adatok Székkutas jelenéből és múltjából. Történelmi megemlékezés a volt vásárhelyi „Nagypusztáról”. Székkutas, 1972. 47. 18 Vásárhelykutastól Székkutasig. Szerk. SZABÓ Emese. Székkutas, 2015. 50., 93. 19 HL A Hmvhelyi Külterületi Elemi Népiskolák (Általános Iskolák) ir. A III. körzet ir. 64/1944. (márc. 17.) 20 FRANCISZTINÉ MOLNÁR Erzsébet. Oktatástörténeti album. Hódmezővásárhely. A kezdetektől 2006-ig. Hmvhely, 2015. 21 Deli Zoltánról ld. MAKÓ Imre-KATONA Lajos: A második világháború és a fasizmus hódmezővásárhelyi áldozatai. Hmvhely, 1991. 93. 22 HL Az I. sz. Igazoló Bizottság iratai 325/1945. 259
