A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2017 (Hódmezővásárhely, 2017)
Tanulmányok - Zeman Ferenc: A Hódmezővásárhelyi Gazdasági Egyesület két világháború közötti históriája
megmaradtak. 1922-ben, majd 1924 tavaszán a súlyos ár- és belvízhelyzet okán hívei miniszteri biztossá való kinevezését kérték Bethlen miniszterelnöktől, amire végül a helyzet javulása miatt egyik alkalommal sem került sor. A GE elnökének népszerűségét növelendő, a Vásárhelyi Újság több vonatjárat-bővítést is az ő közbenjárásának tulajdonított.17 A Lázár testvérek vásárhelyi nagygazdák voltak. Gazdaságukat sok munkával és szakértelemmel fejlesztették mintagazdasággá. A vásárhelyi lótenyésztés élenjárói voltak. Munkásságukat a Horthy-rendszer az 1920-ban létrehozott gazdasági főtanácsosi kitüntető cím adományozásával ismerte el, melyet Lajos 1920 októberében, Dezső pedig - akinek 276 kát. hold földje volt - 1922 májusában kapott meg a földművelésügyi minisztertől. 1921 szeptemberében hat évre mindkettőjüket beválasztották a városi mezőgazdasági bizottságba, amely a mezőgazdaságból élők - munkaadók és munkavállalók - új, törvényileg létrehozott érdekképviseleti szerve volt. Ezeket a szervezeteket a Bethlen-kormány azért hozta létre, hogy szorosabban magához kapcsolja a gazdatársadalom vezetőit, mely lépéstől elsősorban politikai előnyöket várt, ezért informális szinten a mezőgazdaságot érintő kormánydöntések meghozatalába is bevonta őket. Az első bizottságot a ténylegesen leszavazok között többségben lévő Gazdasági Egyesület tagjai választották meg, melynek Lázár Dezső elnöke, Lázár Lajos pedig alelnöke lett. Utóbbit decemberben a vásárhelyi református egyház főgondnokává is megválasztották, mely tisztségben egészen 1936 elejéig maradt. Emellett a Magyar Vöröskereszt Egylet és az Országos Stefánia Szövetség helyi elnöke is volt. Az 1922-es választási kampány idején Bethlen István miniszterelnök mindkettőjüknél vendégeskedett. Lázár Lajos 1925 júliusától a helyi Hangya Szövetkezet elnöki tisztét is betöltötte. Ugyanakkor a "Futura Hódmezővásárhelyi Szövetkezeti Áruforgalmi Rt.” 1926. februári bedő- lése jelentős anyagi és presztízsveszteséget okozott neki. Az igazgatóság elnökeként, felelősséget vállalva a kisbefektetők kártalanításáért, ötven hold földjét vesztette el, melynek értéke akkori árfolyamon 500 millió korona volt.18 Ilyen, nagy szakértelemmel mintagazdaságot fenntartó gazda volt Gregus Máté is, aki Vásárhelykutason - a mai Székkutason - tevékenykedett. Egy ideig a Gazdasági Egyesület alelnöke is volt, 1921 januárjában pedig a Magyar Gazdaszövetség alelnökévé választották. A közösségért mindig tenni kész nagygazda emberi kvalitásait mutatta, hogy 1922-ben százezer koronás jótékony célú alapítványt tett a tanyai gyerekek, tanítók, valamint a házasodás előtt álló mezőgazdasági cselédek 17 VARSÁNYI Attila, 2010. 249.; 253-254.; VRÚ 1921. július 10. 2.; VRÚ 1924. április 29. 1.; VÚ 1922. március 8. 1.; VÚ 1922. március 9. 1.; VÚ 1922. május 3. 1.; VÚ 1922. május 26. 2. 18 PÜSKI Levente, 2006. 248.; VRÚ 1920. szeptember 1. 2.; VRÚ 1920. október 12. 1.; VRÚ 1921. március 17. 4.; VRÚ 1921. szeptember 13. 2.; VRÚ 1925. május 14. 2.; VRÚ 1925. július 5. 2.; VRÚ 1926. március 31.; VRÚ 1936. február 27. 1.; VRÚ 1938. január 30. 3.; VÚ 1921. október 13. 3.; VÚ 1921. december 17. 2.; VÚ 1922. február 5. 1.; VÚ 1922. március 28. 3.; VÚ 1929. december 5. 3. 198
