A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2017 (Hódmezővásárhely, 2017)

Tanulmányok - Zeman Ferenc: A Hódmezővásárhelyi Gazdasági Egyesület két világháború közötti históriája

számára. 1922 májusában pedig a madarak és fák napján, tanyáján látta vendégül a polgári leányiskola majd négyszáz tanulóját. Kulturális mecénásaként is feltűnt. 1927-ben ő finanszírozta Nótás Szabó Pál verseinek és dalainak kiadását. Ugyanebben az évben Mayer János földművelésügyi miniszter gazdasági tanácsossá nevezte ki. 1938-ban, nem sokkal halála előtt, már betegen a Gazdasági Egyesületben újabb, ezúttal ezer pengős alapítványt tett, melynek kamatait rendelkezése szerint a házasodás előtt álló cselédek és béresek jutalmazására kellett fordítani. A temetésén elmondott nekrológok Vásárhelykutas megalapítójaként, faluvá fejlesztőjeként búcsúztak tőle.19

Az 1920-as évek elején a GE vezetősége a belterjesebb gazdálkodásra próbálta rábírni a gazdákat. Lehetőséget látott arra, hogy az elcsatolt délvidéki zöldségtermelő területek határon belül maradt piacait a vásárhelyi gazdák gazdasági struktúraváltással átvegyék. Ennek érdekében meg-megújuló próbálkozásokat tett egy konzervgyár felállítására. 1923-ban felmerült egy gazdasági gépgyár létrehozásának terve is, azonban egyik sem valósult meg.

1922-ben az egyesület legeltetési társulat létrehozását kezdeményezte, a Vásárhely határában egyre szűkösebb legelőterület bővítése céljából a derekegyházi Weiss Manfréd uradalom egy nagyobb földterületét kívánta megszerezni. A társulat alapszabályát azonban csak 1924 novemberében fogadta el a földművelésügyi minisztérium, melynek elnöke Lázár Dezső lett. A „Hódmezővásárhelyi Kisbirto- kosság Első Legeltetési Társulatának” 1926 áprilisában sikerült a kiszemelt területből négyszáz kát. hold legelőt lekötni, melyet azonban csak 1928 végén vehettek birtokba. A harmincas években a GE-hez hasonlóan a Legeltetési Társulat is jelentős, több mint húszezer pengő tartozást halmozott fel. 1938-ra sikerült némileg konszolidálni a helyzetet, és megkezdeni az adósság törlesztését, de ekkor már ezen egyesület élén sem Lázár Dezső, hanem Tárkány Szűcs Ferenc állt.20

1924 márciusában a Gazdasági Egyesület tisztújító közgyűlése 206 szavazattal ismét Lázár Dezsőnek szavazott bizalmat. Alelnökök lettek a rájuk eső szavazatok sorrendjében: Kovács Sebestyén Zoltán, Gregus Máté és Balogh Sándor, majd sor került a hatvantagú választmány megválasztására is. A belső ellenzék ugyanakkor keményen támadta a régi-új vezetőséget: Kiss Albert az ígéretek beváltatlanságát rótta fel nekik. Kovács Jenő a titkári jelentés színtelenségét bírálta, melyből szerinte az egyesület belső életéről nem lehetett megtudni semmit. Ezenkívül szóvá tette, hogy a közgyűléseken különvéleményt megfogalmazókat általában lehurrogják, kitessékelik. Válaszában Lázár Dezső kijelentette, hogy az egyesület teljesítményére elsősorban az alelnökök közötti ellentétek voltak rossz hatással, de reményei szerint ez a személycserék következtében megoldódik.

19 VÚ 1921. január 30. 2.; VÚ 1922. március 19. 1.; VÚ 1922. május 24. 1.; VÚ 1922. május 25. 3.; VÚ 1927. január 19. 1.; VÚ 1927. június 21. 1.; VÚ 1938. augusztus 17. 2.; VÚ 1938. augusztus 24. 2.

20 VRÚ 1923. július 29. 1.; VÚ 1922. február 21. 1.; VÚ 1923. október 23. 2.; VÚ 1924. november 25. 2.; VÚ 1927. március 8. 2.; VÚ 1938. április 10. 5-6.

199