A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2017 (Hódmezővásárhely, 2017)

Tanulmányok - Benkő László: Népi színjátszók, műkedvelő színtársulatok, diákszínpadok Hódmezővásárhelyen II.

bó Eszter játssza. Szerepel még a Boldoggá teszlek, A gazdátlan asszony, és a Machita c. filmekben 1944-ig. A háború befejezése után visszavonul a filmtől és a színi pályától. Filmes karrierjéről 2009-ben dokumentumfilmet forgat Kardos József 2009-ben.

Várhelyi Endre (1924-1979) műkedvelő színész, rendező, operaénekes. A gimnázium Énekkarában szerepel Ilosfalvy Róberttel együtt, itt figyel föl hangjára Fábián Gyula énektanár. A Petőfi Önképzőkör a második világháború befejezése után az első vásárhelyi műkedvelő színtársulatot (Szakszervezeti Ifjúsági Színház) és az első színdarabokat állítja színpadra. Ebből a társulatból alakítja meg Osváth Béla hivatásos színészekkel, a Hódmezővásárhelyi Színjátszó Társaság-ot. V. Endre 1946-tól a budapesti Zeneakadémiára jár, majd az Operaházba kerül. Vásárhelyi szülőházán 1989-ben emléktáblát avatnak. Saját hitvallása hivatásáról, egyik verséből így hangzik: „Amíg lélegzem, míg vagyok / imádom én a színpadot, ...Csak egyre kérlek, Istenem: / ne ágyban, utcán, kispadon, / hadd haljak meg a színpadon!”

Ve tró Lajos Endre (1858-1928) író, újságíró, lapszerkesztő, műkedvelő színész és színműpártoló. Vezetésével alakul meg 1884-ben a Műkedvelő Társaság. Gyűjti Nótás Szabó Pál dalait. 1909-ben megírja Béla cigány történetét.

Virágos Mihály (1918-2007) Liszt-díjas operaénekes, érdemes művész. Vásárhelyen született, már elemista korában kiderült hallása és énektehetsége. Az iskolai rendezvényeken, majd a gimnázium ünnepségein, dalestjein gyakran fellép énekes-táncos szerepekben, vagy csellistaként. Rendszeresen énekel a gimnázium énekkarában, a belvárosi katolikus templom kórusában és gyakorta fellép a zsidó templomban is. 1934-től tagja a Hódmezővásárhelyi és a Szegedi Szimfonikusoknak. 1935-ben dönt az operaénekesi pálya mellett, 1941-től a Kolozsvári Nemzeti Színház operaénekese. 1944-től a budapesti Állami Operaházhoz szerződik, 1955-től 1980-ig a debreceni Csokonai Színház magánénekese. 1972-ben fölkérést kap szülővárosától, a Bethlen-gimnázium 250 éves fennállására rendezett nagyszabású gálaműsorban való közreműködésre.150 ...és még számtalan vásárhelyi névtelen műkedvelő az elmúlt kettőszáz év alatt.151

150 HALMOS Sándor: Virágos Mihály élete és pályaképe. Hódmezővásárhely. 1996. (Vásárhelyi Téka 8.)

151 Az életrajzok KOVÁCS István: Hódmezővásárhelyi életrajzi kalauz. Hódmezővásárhely. 2015; HETÉS György: Osváth Béla színháza Hódmezővásárhelyen. Hódmezővásárhely, 1989; FEJÉRVÁRY József: Hódmezővásárhely története családok tükrében. Hódmezővásárhely, 1929; Magyar Színházművészeti Lexikon. Budapest, 1994, a helyi sajtó és egyéni visszaemlékezések alapján készült, ahol más forrás állt rendelkezésre, külön lábjegyzetet kapott.

191