A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2017 (Hódmezővásárhely, 2017)

Tanulmányok - Benkő László: Népi színjátszók, műkedvelő színtársulatok, diákszínpadok Hódmezővásárhelyen II.

Vásárhely ismert műkedvelő színészei, műkedvelőből lett művészei, népszínműírók, műpártolók110

Ábrái Aranka, Makó Lajosné (1872-1940) színész. Az 1890-es években tűnik fel Makó Lajos színtársulatának helyi műkedvelő szereplőjeként, Shakespeare Rómeó és Júlia c. drámájában alakította Júlia szerepét. Itt ismerkedik meg Makó Lajossal, akinek felesége lesz és vidéki és budapesti fellépéseire elkíséri a színtársulatot, a társulat fiatal dívájaként. Később is sokat vendégszerepei szülővárosa színpadain. 1909-1920-ig a Szegedi Nemzeti Színház társulatvezetője. Második férje Soós István polgármester.

Arany János (Auspitz Jenő) (1871—1944) zeneszerző, népszínműíró, műkedvelő színész. Az Irodalmi és Művelődési Társaság vezetője, a társaság által rendezett műkedvelő előadások rendszeres fellépője, később karnagy és zeneszerző. A Vásárhely és Vidékében színikritikákat is írt rendszeresen.

Bakó László (1872-1928) színész. H-ról indult, mint gimnáziumi műkedvelő szavaló, előadó, majd a Nemzeti Színház színészeként tért vissza ide 1895-ben. Shakespeare Ham- letjeként mutatkozott be,111 majd a Lear királyban, az Aranyemberben, az Othellóban, végül a Bánk bánban aratott sikert.112 Később (1912) operaénekesként is bemutatkozik.

Bánffy Frigyes (1922-?) műkedvelő színész. A Kokron-gyári műkedvelő színjátszók közül került be Osváth Béla társulatába. Már 1940-ben játszott a Fekete Sasban bemutatott Pásztor József Fekete toborzó c. színműben.113 Később Szolnokra, majd a békéscsabai Jókai színházhoz került, zenés darabok, operettekben játszott főszerepeket is. 1966-tól visszavonult a színházi élettől.

Bánky (Bielek) Ida ( 1896—1945) énekesnő, műkedvelő színész. Weisz László felesége, Várhelyi (Weisz) Endre édesanyja. A Kokron gyár munkás művelődési csoportjában tűnik fel.

Balassa Armin (1861-1924) író, népszínműíró, újságíró (színműkritikus). Főbb müvei: Parasztszívek; Szegény Laci; Borúra derű; A czégér; Az Erzsébet-ligeti Nyári Színkört Parasztszívek c. darabjának bemutatásával avatták, 1898. július 31-én, a helyi műkedvelő színjátszók. Másik népszínműve A czégér 1895-ben került bemutatásra a Régi népkerti színkörben, nagy sikerrel.114

Bárczy Kató (1921-1989) Vásárhelyen indul színészi pályája, a Nyári Színkörben 1935- ben. 1950 és 1956 között a Madách Színház tagja, ezután férjével, Szabó Sándorral Amerikába költöznek, 1975-ben hazatérnek.

Beregi Lajos (1855-?) Vásárhelyi születésű színész.

Bessenyei Ferenc (1919-2004) kétszeres Kossuth-díjas, kiváló- és érdemes művész, a Nemzet Színésze. Hódmezővásárhelyen született Besenyi Ferencként. Már kisiskolásként, majd gimnazistaként szerepelt színi előadásokban, majd a belvárosi római katolikus templom énekkarába kerül, ahol Tóth Lajos kántortanító felismeri kiváló énekhangját és prózai orgánumát. 1939-ben a Katolikus Ifjúsági Liga által szervezett műkedvelő színi előadáson lépett először színpadra, Incze István „Fái Fáy Dávid c. darabjában. Ugyancsak itt osztja rá

110 Helybeliek, el- és ideszármazottak, rövidített életrajzuknak elsősorban a műkedvelő színjátszás körébe tartozó részét érintve.

111 VV, 1895. szept.5.4.

112 VV, 1895. szept. 8. 3.

113 VRÚ, 1940. dec. 25. 2.

114 VV, 1895.aug.22. 3.

174