A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2017 (Hódmezővásárhely, 2017)

Tanulmányok - Benkő László: Népi színjátszók, műkedvelő színtársulatok, diákszínpadok Hódmezővásárhelyen II.

Várhelyi Vilmos esperes A vén gazember címszerepét. 1940-től a Szegedi Városi Színház prózai és énekes színésze. A nyári színházi szünetben (1940-1942) vendégként fellépett a vásárhelyi Nyári Színkör által bemutatott operett és prózai szerepekben. 1942 őszétől Mis­kolcra szerződik, majd 1944-től a budapesti Nemzeti Színház művésze. Néhány évig több fővárosi és vidéki színháznál szerepel, többek között a Hódmezővásárhelyi Városi Színház (Osváth Béla színháza) színpadán is fellép prózai és zenés, operett szerepekben. Az 1946- ban Vásárhelyen vendégszereplő Somlay Artúr meglátja a színpadi próbán Bessenyeit, akit így indít tovább a színi pályán: „Üstökös leszel a pályádon!” 1950 és 2000 között felváltva tagja a Nemzeti Színháznak és a Madách Színháznak. Rendkívüli férfihangja, erős jellem­formáló képessége, mély szerepjátszása ugyanakkor szellemessége miatt számtalan magyar és idegen drámai hős megformázója lehetett színpadi, filmes és tv film szerepekben. Több­ször vendégszerepeit Hódmezővásárhelyen, az 1999-ben felújított Fekete Sas megnyitása­kor rendezett bálon is fellépett. Szülővárosa, Hódmezővásárhely Tiszteletbeli Polgára (2004). Halála után Város Közgyűlésének határozatával, a művész özvegyének, B. Éltess Eszternek a hozzájárulásával és közreműködésével, 2009-ben ítélték oda első ízben a Bes­senyei Ferenc Művészeti Díjat."5 Blazovich László (1943) történész, egyetemi tanár, ny. levéltár-igazgató. 1969 és 1980 között vezeti a Bethlen G. Gimnázium diákszínpadát. Több irodalmi összeállítás, diákszín­mű színpadra állítása fűződik a nevéhez, mint a Ciróka-Maróka c. népi játék (1977), mely Fesztivál-díjat nyer Gyulán. Bognár Rezső (1888-1963) ref. kántor, gimnáziumi színjátszó köri vezető. Borbás Erika (1974) színész, énekes, ének- és zenetanár. Vásárhelyen született, a Liszt Ferenc ének-zenei általános iskolában tűnik föl tehetsége. A Szentesi Horváth Mihály Gim­názium irodalom-drámai tagozatán végzett 1992-ben. A tanítóképzői diploma megszerzése után a színházi pályára kerül. Tagja lesz a Békéscsabai-, a Debreceni, majd a Győri színtár­sulatoknak és a budapesti Musical Színháznak. Főként zenés darabokban, operett- és musi­cal énekesi szerepeket alakít, Több televíziós filmben és sorozatban is szerepelt. A színját­szás mellett magán zenei- és ének tanár, a Budapest Voices énekegyüttes tagja. Bordás Rózsi (1895-1979) vásárhelyi születésű színész több nagyobb vidéki színtársulat­nál, majd a Budapesti Magyar Színházban játszik. Több filmben is szerepet kap (Életre ítéltek; Makrancos hölgy). Boross Lajos (1844-?) vásárhelyi születésű színész, későbbi színműíró. Enyingi Török Bálint c. darabját 1886-ban Debrecenben mutatják be. Cserényi Béla (1924-1988) műkedvelő, majd karakterszínész. Osváth Béla vásárhelyi színházában tűnt fel, zenés és prózai vezető- és mellékszerepekben. Játszott Szolnokon, Kaposvárott és Pécsett, három évtizedet a békéscsabai Jókai Színháznál töltött. Csontos József (1862-?) vásárhelyi születésű színész Jakabffy Gábor társulatában kezdi pályafutását, 1884-ben. További pályájáról nem tudunk. Csorcsán Szűcs Imre (1907-1990) parasztköltő, vőfély, műkedvelő színész. 1914-től a Sóshalmi tanyai iskolában működő Sóshalmi Ifjúsági Egyesület tagja. Iskolai ünnepségeken versmondással, a Színjátszó körben szerepek, később főszerepek eljátszásával működik közre. Talpraesettségére, verselő és előadói tehetségére Orovecz János tanító figyelt fel. Felnőttként egészen az 1940-es évekig vállal szerepeket az Ifjúsági Egyesület keretein belül működő Színjátszó Kör előadásaiban. Az olvasókör államosítása után is verselt, szónokolt 115 115 http://www.bessenyei.hU/palya.htm#e 175

Next

/
Oldalképek
Tartalom