A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2017 (Hódmezővásárhely, 2017)
Tanulmányok - Benkő László: Népi színjátszók, műkedvelő színtársulatok, diákszínpadok Hódmezővásárhelyen II.
tői már három katolikus népiskola működik a városban, magyar, német és latin nyelven folyik az oktatás.47 Bernátsky Ferenc plébános így fogalmazza meg 1896- ban a katolikus népiskolákban a műkedvelő előadások fontosságát: „a jó irányú művek színre hozása nem csak nemes szórakozást nyújt, de mint jelentős szemléleti oktatási módszer, igen sikeresen hat az értelem és kedély kiképződésére is. A felsőbb osztályú iskolás növendékeimmel néhány ízben rendezett betlehemes előadásokból önmagam azt a gyakorlati tapasztalatot szereztem, hogy a gyermek szereplés közben megtanul tisztán és értelmesen beszélni s kellő vezetés mellett jó modort, természetes tartást, szabatos magaviseletét és némi művészi érzéket is sajátíthat el. (...) Azért kívánatos, hogy a tanító a műkedvelői színi előadásokba is súlyt fektessen és serkentse arra főképp a serdülő ifjúságot, mely az általános műveltség kellékeit önhátránya nélkül ma már alig mellőzheti.”97 98 A karácsonyi szerepjátszós betlehemezés még a huszadik század első felében is rendszeres volt a városban, elsősorban a katolikusok által lakott kerületekben és utcákon. A festett papírból (ritkán deszkából) készült, berendezett, két rúdra erősített betlehemet (papírtemplom) két angyalnak öltözött fiúgyerek vitte. Az Alföldön elterjedt szokás szerint mellettük volt még egy juhász, egy gulyás, egy csikós és egy öreg (számadó), akik a betlehemezőket alkották. A tíz év körüli fiúk alkotta csapat tagjai szerepüknek megfelelő jelmezbe öltözve járták az utcákat, a házakat. Fehér lepel, papírszalagos csákó az angyaloknak, szürsuba, szűrmellény, kucsma, „fényös” csillag, ostor, láncos bot stb. volt a pásztorok jelmeze. Közben a „Csordapásztorok...” kezdetű és más karácsonyi énekeket énekeltek.99 A ház ablakát megzörgetve, így köszöntek be: „Szöröncsés jó estét kívánunk az egész családnak! Be szabad-e vinni a betlehemet?” A gazda mindig beengedte a gyerekek csapatát, csak az öreg számadó juhászt alakító fiú maradt kinn. A szerepjátszós betlehemi műsor a Mennyből az angyal... eléneklésével kezdődött. A szerepeiknek megfelelő régi verseket, mondókákat előadva, beszólították az öreget, aki csetlés - botlás után felállt és - miközben az egyik angyal meggyújtotta a betlehemi gyertyát - süvegét levéve a háziak adományát összegyűjtötte. Ezután megköszönve az adományokat, énekszóval távozva továbbvitték a betlehemet a következő házhoz.100 A Szent Antal utcai Római Katolikus elemi népiskola Ritt Jánosné Gábris Ágnes igazgató-tanárnő rendezésében minden év Adventi időszakában tartott iskolai, vagy jótékony célú Betlehemes játékot. Az iskola diákjainak szerepléséről, és a tanárnő-rendező munkájáról így ír a korabeli sajtó: „A kis műkedvelők derekasan megállották helyöket és értelmes, ügyes szavalatukkal, félelmet nem ismerő bátor97 Uo. 674. 98 BERNÁTSKY Ferenc: A hmvhelyi római katolikus népiskolák rövid története. Hódmezővásárhely, 1896. 99 CSOMORKÁNYI Pál [Simonka György]: Mese a vásárhelyi betlehemesesekről = FÚ, 1947. dec. 21 3. 100 SZABÓ Sándor: „...aki elszámol”. Életem története és az elmúlt idők felidézése. Hódmezővásárhely, 2009. 20. 164
