A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2017 (Hódmezővásárhely, 2017)
Tanulmányok - Benkő László: Népi színjátszók, műkedvelő színtársulatok, diákszínpadok Hódmezővásárhelyen II.
Az államosítás előtti utolsó évben (1947 februárjában) adták elő a végzős nyolcadikos gimnazista lányok Tamási Áron Énekes madár c. színmüvét.93 A közhiedelemmel ellentétben, a református diákok szokásaiban is megmaradt a betlehemezés, pásztorjárás hagyománya, ha világiasabb, kötetlenebb formában is. - Hipp estét-hopp estét, szöröncsés jó estét! - beköszönéssel kezdődött a református diákok betlehemes játéka. Egészen világias betlehemes játékot is följegyeztek Vásárhelyen (1940-es évek), amelyben a hagyományos pásztor, számadó mellett ördög is szerepelt. Eklektikus szövegeiben ilyeneket is találunk: „Én ördög vagyok, lent lakom a pokol fenekén, addig festenek a falra míg megjelenek. Csim-bum, csim-bum, féljetek, rögtön végzek veletek, mert az ördög nagy hatalmú úr, mindent elárul, ha megvadul.” Később, az adománykéréskor így folytatták: „Csörgetik a kulcscsomót, pénzt akarnak adni, ha piszkafát kapunk, elfogunk szaladni.”, vagy: „Mert kívántam én eleget: kemencébe meleget, istállóba tehenet, dunna alá gyereket, tyúkot, amely mindig tojik, hordót, amelyből jó bor folyik!”94 A Malom utcai ref elemi iskola rendszeresen tartott ünnepségeket az iskolában és másutt is. Itt lépett először tanárai és diáktársai elé Lencse Margitka, a későbbi kiváló színésznő Lontay Margit néven. 1940 karácsonyán a Református Otthon lakóinak szereztek örömöt, amikor betlehemes játékot és más kisebb jeleneteket adtak elő Nagy Endre tanító vezetésével.95 Iskolai színjátszás a katolikus népiskolákban és a Szt. Domokos-rendi Zárdában A protestantizmus alföldi elterjedésével a katolikus népoktatás eltűnik, majd a 18. század elejétől fokozatos visszatér, ill. betelepüléssel újra megindul városunkban is, Tóth Tamás plébános és Horváth Antal iskolamester ideje alatt (1776-tól). A reformátusok újjáalakított iskolapolitikája több területen is hatott a katolikus népoktatásra, iskolájukat már „nemzeti iskolának” nevezik, amellyel a reformátusok magyar nyelvű népoktatását igyekeznek követni, néhol felülmúlni. A század végére már közel száz gyermek jár a helyi katolikus elemi iskolába. Gróf Károlyi Sándor, a város földbirtokosa igyekezett mindkét felekezet (a reformátusok és katolikusok) elöljáróival jó kapcsolatot fenntartani. Ennek köszönhető a katolikusok szerény visszatelepülése és a reformátusok iskoláinak, majd gimnáziumának zavartalan működése.96 Újabb fejlődés mutatkozott a katolikus elemi oktatásban, Mericzay Antal plébános idején (1816-1837), aki szintén jó kapcsolatot tartott fenn a többi vásárhelyi felekezettel és részt vett a reformkor előtti helyi művelődési életben is, egyik alapítója és pártfogója az Olvasó Társaságnak. A 19. század elejé93 VFÚ, 1947. febr. 18.3. 94 RADICS István visszaemlékezése. Összeáll.: VARGA TÓTH Bálint = Vásárhelyi Látóhatár, 2010.4. 9. 95 VRÚ, 1940. dec. 20. 2. 96 IMRE Mihály i. m. 613-614. 163
