A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2017 (Hódmezővásárhely, 2017)

Tanulmányok - Béres Dezső: Bűnösök és férfiak

ben Túrkevén rektor, 1798-tól az I. Ferenc királytól 1806-ban vásártartási joggal mezővárosi rangot kapott Kisújszálláson „gymnasialis tanár. ” Szánná Rákheltől (Ráhel) született 1804. szeptember 29-én fiuk, Mihály, I. János ükunokája. О alsóbb tanulmányait, a „humani órákat” szülőhelyén, teológiai tanulmányait Debrecenben folytatta, de nem lelkész, hanem 1824-től a hódmezővásárhelyi Bocskai utcai református elemi fiúiskola „nagyobb osztályában”, esztendőre rá az újvárosi fiúiskolában lett tanító 1838 áprilisáig. Kis Bálint szentesi református segédesperes szerint: „Komáromi Sillye (!) Mihály tanította а III. nemzeti iskolát dicséretesen, tanítványainak száma 86.” Ekkoriban ismerte meg Gaál Dániel vásárhelyi lelkész hajadon testvérét, Zsuzsannát, aki felesége lett. Negyedik gyermekükként, 1838. április 20.-án született Krisztina lányuk, I. János szépunokája, és még abban az évben elfogadta a makói meghívást, odaköltöztek, ahol a református elemi IV. és a gimnázium I. osztályát tanította 37 éven át. 50 éves tanítói jubileumán, 1875- ben ezüst koronás érdemkereszttel köszöntötték, de még az év augusztus 26-án, 71. éves korában tüdő szélhüdés következtében elhunyt, Makón temették. Özvegye az elhunyt gyászjelentését megkülönböztető névvel adta ki, de a hozzátartozóknál nem szerepelteti. Lajos fiuk 1914-ben bekövetkezett halálakor annak nekrológjában sem olvasható.8 9

Említett Veress Mihálytól származott András fia, István, 1775. január 20-án, Sarkadon született (anyja neve nem került anyakönyvi bejegyzésre). 1810-ben hívta praeceptornak a református egyház Hódmezővásárhelyre. Feleségével, Balog Sárával, és a még Sarkadon, 1811. december 13-án született Zsuzsanna leányával érkezett, a belső-tarjáni második leányiskolában az alsóbb osztályokat, „az I. II. nemzeti iskolát jól [tanította], tanítványai száma 93” Kiss Bálint szerint. Nevét őrzi mai nap is a Veress utca, ez a Zrínyi utcából nyílik, a sarkon állt az iskolaépület. Idő teltével a táj szólás formált az eredeti névalakból Vörösst, kimutatható ez az 1827. augusztus 8-án már itt született (első) Zsigmondnál, aki elődei nyomán állt 1847-ben katedrára. A házassági anyakönyvben még Veress, a halotti anyakönyv 1909. augusztus 4-i, 733. számú bejegyzésében pedig már nem csak az ő, de atyja neve is módosult alakban olvasható: a vezetéknévi e helyett rövid ö, névvégi hosz- szú л hangzókkal. így a kibocsátott, nyomtatott gyászjelentésen is. Ezt a névalakot követi később fia, unkája, dédunokája. A változtatásról hivatalos adat nincs, a századvég névváltozási jegyzékben nem szerepel.4 Zsigmond első felesége Dartsi

8 Komáromi Mihály. Nekrológ = PEIL, 1875. szept. 12. 1199-2000. hasáb; RÉVÉSZ Imre: A magyar református egyháztörténet általános könyvészete. Bibliográfiai gyűjtemény 1- 1030. Kézirat. 902. Az előszó datálása: Bp. 1955. július, 1958. augusztus 8. ill. 1960. január

3.; KISS Bálint. A Békés-Bánáti Református Egyházmegye története. Békéscsaba - Szeged, 1992.; Kéziratát lezárta: Szentes 1836. Adatai nyilvánvalóan korábbiak. Idézet: 236. p.

9 Veress Zsigmond leánytanító és Komáromi Krisztina házassági anyakönyvi kivonata; Vöröss Zsigmond ny. tanító gyászjelentése (1909. aug. 02.) HL Hódmezővásárhelyi Református Egyház Presbitériumának iratai 458/1892; Századunk névváltoztatásai. Helyhatósági és miniszteri engedéllyel megváltoztatott nevek gyűjteménye, 1800-1893. Bp., 1895.

125