A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2017 (Hódmezővásárhely, 2017)

Tanulmányok - Béres Dezső: Bűnösök és férfiak

István tanító és Bíró Julianna leánya, Terézia volt. Apósa az újvárosi református fiúiskolában (Kis Bálint szerint) 86 kisdiák első, szülők választotta tanítója. 1838- tól az Új Utcai Leányiskolához (a Bocskai utcai népiskola elődje) került, ahol 48 éves korában (1849) bekövetkezett haláláig szolgált. Házastársa az egyháztól segélyt kapott 1855-ben, 52 éves korában bekövetkezett haláláig. Hogy Terézzel mit történt, arról nincs adat. Zsigmond új házasságkötésekor, Makón, 1857. október 14-én, Komáromi Sülye Mihály Krisztina leányával, az anyakönyvbe csak annyi került bejegyzésre, hogy „előbbi neje” ő volt, a menyasszonynál pedig a Sülye használata mellőzött.* 10 11 Terebélyes vásárhelyi református dinasztia alapítói lettek: 10 gyermekük, 21 unokájuk született. Vöröss Zsigmond tanítói működéséről az eddig leírtaknál többet nem tudunk. Az 1869/70 iskolai tanév végén vizsgáztatott utoljára. Egyházának többször is újraválasztott presbitere, egyházi számvevő, az iskolaszék elnökségének, és a Hódmezővásárhelyi Néptanítók Egyletének választmányi tagja," nyugállományba vonulása után képviselő a városi közgyűlésben. Az első törvényhatósági bizottságnak nem, a városi tisztikarnak azonban, mint városi adószedő, tagja. (Hódmezővásárhely 1870-től rendezett tanácsú, 1873-tól önálló törvényhatósági jogú város).12 1883-ban Makón a békésbánáti reformált egyház közgyűlése egyházmegyei számvevőnek választotta. Ábrái Károly polgármester 1884. október 31-én lemondott, a következő év január 8-ra kiírt választásig pozícióját helyettese, Kristó Lajos töltötte be. Az ekkor kiírt új, helyi törvényhatósági választásra felállított tisztviselői listán a Városi Egyesület városi adószedőnek őt és Baranyi Pétert (polgármesternek a megbízottként regnáló Kristó Lajost), adóellenőrnek Soós Lajost és Vígh Zsigmondot jelölte. A választáson az ellenjelölt Baksa Lajossal szemben Kristó nyert, a törvényhatósági tisztségek betöltésére pedig az

253.; A tanító Vöröss családról ld. FEJÉRVÁRY József: Vásárhely története családok tükrében. Hmv, 1929.

10 FRANCISZTINÉ MOLNÁR Erzsébet: Oktatástörténeti album. Hódmezővásárhely. A kezdetektől 2006-ig I—II. Hmv, 2015. Dartsi, hivatkozott rész I. k. 205.; SZEREMLEI Samu: A Hódmezővásárhelyi Református Egyház története. Hmv, 1938; SZEREMLEI Samu: Hódmezővásárhely története V. k. 1909. 986.; KIS Bálint i. m.

11 Miklovicz Bálint iskolai felügyelő lelkipásztor (máshol inspektor) közleményei = Vásárhelyi Közlöny, 1869. aug. 4.-1870. júl. 31.; Komjáthy György kisdedóvó tudósítása = Vásárhelyi Közlöny, 1869. nov. 14. 3.

12 SZEREMLEI Samu: A Hódmezővásárhelyi református egyház története. Hmv, 1938; HL Hmvhely Város Törvényhatósági Közgyűlésének jegyzőkönyve 280/11/1873; H.-M.- Vásárhely önálló törvényhatósági város hatóságának szervezeti szabályai 1874; H.-M.- Vásárhely város képviselőtestületének névsora = Vásárhelyi Közlöny, 1870. ápr. 4. 3-4.; Hódmezővásárhely törvényhatósági jogú város történeti almanachja 1873-1950. Szerk. KOVÁCS István. Hmv, 2003; Vöröss Zsigmond, Vígh Zsigmond, Adamovics Sándor arcképei a polgármester 1876. november 10-i lemondása alkalmából Plohn Illés fotósorozatán. Bene Ferenc, Kardos Ferenc és Gaál Dániel 1881. január 1. után kerülhettek városi szolgálatba, azért nem szerepelnek itt. Mind érintett Vöröss Zsigmond „sikkasztási” ügyében.

126