A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2017 (Hódmezővásárhely, 2017)

Tanulmányok - Béres Dezső: Bűnösök és férfiak

János a Sárospataki Füzetekben közölt is.5 Ennek magyar megfelelője Rácz Károlynál olvasható, aki 1902 elején munkája újabb kiadása előtt adatpontosításhoz leszármazottak jelentkezését kérte: „Eddigelé három üldözött lelkipásztor és gályarab ma is élő utódáról van tudomásom...” - Egyikük (atyja után második) „Vöröss Zsigmond füzesgyarmati lelkész-tanító Békés vármegyében, aki Komáromi Sülye Istvánnak utóda anyai ágon.” - A felhívás pontatlan fogalmazása megtévesztő, ugyanis nem egyenes ági, hanem István testvérének, Jánosnak a leszármazottja az édesanya, mint kiderült dr. Mocsáry Lajos tatai presbiter érintettsége okán is közölt családfakutatásának részeredményeiből.6 Ebben a II. Ferdinánd által 1622-ben Andreas Sülié de Batthva nevére adományozott, Ung megyében kihirdetett nemeslevéllel igazolja a családfát. Egy új adatbázisban azonban több Komáromi Sülye is látóterünkbe került, de rájuk most nem térünk ki.7 A nemesi rangra emelt Sülye András neje Jászberényi Katalin volt, gyermekeik: Sámuel és Balázs. Későbbi időből még két eredeti nemességigazolási okmány ismeretes (Veszprém 1756., Nagyvárad 1787). Ezeken az okmányokon a család Sülié aliter Komáromi névvel szerepel, és kitűnik belőlük, hogy Balázsnak három fia volt: Mátyás, akiről nincs adat, I. János, ő Komáromban lett csizmadia mester és I. István, a későbbi gályarab.

Most a gályarab testvére, I. János érdemel figyelmet. Az ő fia, II. János 72 évesen Nagykereki község seniora. Tőle való unokája, Dániel Komáromban, 1725-ben született, 1747-ben Debrecenben „aláír”, lelkész Berettyószentmártonban, Nagykerekiben, Harsányban, végül Zsadányban, ahol 1793-ban meghalt. 1760 és 1781 között ismeretlen nejétől 9 fiú, 2 leány gyermeke közül 1769-ben, Nagykerekiben született Gábriel nevű fia (dédunoka), ő 1786-tól Debrecenben tanult. 17945 MOKOS Gyula: A tatai református egyházkerület esperesei. Könyvism. = Protestáns Egyházi és Iskolai Lap (a továbbiakban PEIL) 1893. máj. 18. 313.; Szentkúti Kiss Károly: Töredékek Nagyigmánd és vidéke múltjából című munkájáról „Nem tehetem azonban, hogy sajnálattal ne emeljem ki azt a már egynéhány lapjának átnézése és összehasonlítása után szerzett tapasztalatomat, hogy a szemei elé került, nem egykorú, hanem nagyobb részt együgyű, öreg emberek hűtlen emlékezete után, jó későre készült feljegyzéseknek hitelességében túlságosan megbízik.”; MOKOS Gyula: Adatok a heidelbergi egyetem magyarországi hallgatóinak névsorához = PEIL, 1906. 32. sz. 506. A 13 részes közlés a 31-43. számaiban, a másodikban Szinnyei József Magyar írók élete és munkái (Bp., 1891-1914) c. művét kritizálja; Protestáns egyházi kútfők. Beitrage... = Sárospataki Füzetek, 1863. 157., 253-254. 386.

6 RÁCZ Károly: Értesítés és kérelem = PEIL, 1902. febr. 16. 105.; MOCSÁRY Lajos: Adatok Komáromi Sülye István gályarab életéről, családjáról = Nagytemplomi Gyülekezeti Élet, 1977. 3. sz. 37^41. Komáromi Sülye Mihály fia, Lajos, Makón, 1843-ban született, Budapesten teológiát végzett pedagógus, egyházi író, az Erzsébet Nőiskola címzetes igazgatója, Kálvin téri presbiter. Felesége Simon Emília. Leányuk Mocsáry Dénesné Komáromy Ilma, a cikk szerzőjének édesanyja.

7A Dunamelléki Református Egyházkerület Prédikátorai és Rektorai I. 1526-1760. Forrás- közlések 10. szerk. KÖBLÖS József, KRÁNITZ Zsolt. Pápa 2009. Figyelmeztet, hogy Gulyás Pál (Magyar írók élete és munkái) hibásan összevonja a két Pál adatait, és „Szinnyei életrajzi adatai meglehetősen zavarosak.”

124