A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2017 (Hódmezővásárhely, 2017)
Tanulmányok - Béres Dezső: Bűnösök és férfiak
BÉRES DEZSŐ BŰNÖSÖK ÉS FÉRFIAK1 Adatok Vöröss István költő családtörténetéhez A költő és korának lényegi adatai már többször közlésre kerültek, ezért csak szükségszerű ismétlésbe bocsátkozunk, helyreigazítva egyúttal a korábbi tévedéseket.2 A családfakutatás során látóterünkbe került családok messzi időkbe visszanyúló története újabb és újabb személyeket és kérdéseket hoz felszínre, de most csak azokat emeljük ki, akik szerepet játszottak a költő életsorsának alakulásában. Annak ellenére, hogy konkrét adatok most sem kerültek elő, újra kell említeni, hogy a legkorábbról emlegetett ős a pozsonyi iudicium delegatum elé citált Veress Mihály prédikátor. A családi legendárium, a szájhagyomány ezt ápolta, költői motívum lett. A Gályarab című versének ihletője az a „penészszagú, régi biblia”, amit útnak indulása előtt ez az ős még lapozott. Utolsó szakasza, tudván, hogy a szépirodalom bizonytalan forrás, csupán a keresés iránytűje, így hangzik: „Nem jött vissza többet. Ott maradt a gályán / Ott halt meg valahol Dalmácia táján, / De itt maradt a biblia, itt maradt a Hit!” 1673. szeptember 25-én kezdődött az a per, ami végül a következő év március 5-re már több mint 700 személy Pozsonyba rendelésével, a perbefogottak fő- és jószág vesztésre ítélésével fejeződött be. Veress Mihályról megbízható forrás híján csak az jelenthető ki, hogy neve sem Rácz Károly református lelkipásztor, „Jézus Krisztus méltatlan szolgája” müvében, sem a végtárgyalás (ítélethirdetés) S. Varga Katalin történész, filológus, szerkesztő jóvoltából közelmúltban nyilvánosság elé tárt hiteles, eredeti jegyzőkönyvében nem bukkan fel. Ugyanakkor meg kell jegyezni, hogy a névsorok nem teljesek. Az események során elhaltak, nyilván hiteles forrás hiányában, csak számszerűen vannak említve, továbbá közel száz beidézett prédikátor, lelkipásztor vagy tanító ismeretlen, mert nevüket híveik eltitkolták a törvényszék (inkvizíció) előtt. A perbefogottak zömét a magyar-török közigazgatás határától (megközelítőleg a Nagykanizsa, Balaton, Várpalota, Csóka, Zsámbék, 1 Hód-Mező-Vásárhely (a továbbiakban HMV), 1898. jan. 9. E cím alatt jelent meg Gonda József tárcája, melyben a sikkasztásokról, közvéleményről, a bűnösök öngyilkosságáról ír, „ami társadalmi kórtünet.” Az idézőjelbe tett vendégszövegeket betűhíven közlöm. Ahol külön hivatkozás nincs, ott az adat, vagy adatok a hagyaték nagyobbik hányadával megőrzött, és 2016 tavaszán a hódmezővásárhelyi Németh László Városi Könyvtár Helyismereti Gyűjteményébe került családi tékán kívül Az Utolsó Napok Szentjeinek Jézus Krisztus Egyháza internetes adatbázisából származnak, amit az eredeti anyakönyvekről készített, a Magyar Nemzeti Levéltárban (vagy annak megyei és fióklevéltáraiban) hozzáférhető mikrofilmekről töltöttek fel. 2 A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2012. Hmv, 2013. 297-347. Életrajz és bibliográfia; Holt zendülő. Vöröss István összegyűjtött versei. Hmv, 2016. Utószó: A holt zendülő élete (Bp., 1922. február 5. - Hmv, 1947. március 27.) és kora. 122
