A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2016 (Hódmezővásárhely, 2016)

TANULMÁNYOK - BÉRES DEZSŐ: Nyizsnyay Gusztáv élete és munkássága

Mozgalmas életéből most csak annyit említhetünk, hogy nyomdáját 1855-ben Békés-Gyulára, onnét 1858-ban Aradra helyezte, 1867-ben pedig a többek között Nyizsnyay műveit is kiadó Bettelheim testvéreknek45 adta át. A Kikönyöklök kisded ablakomon (B. Csabai emlék) egyik 3 fóliós kézirata Major gyűjteményében46 megtalálható, ennek alcíme és ajánlása: „Eredeti csárdás. Zongorára szerzé és tekintetes Boczkó Károly úrnak hódolattal ajánlja..." - Boczkó Károly Szarvas első, alkotmányosan választott országgyűlési képviselője (1828-1832), az orosházi kerület esküdtje (1832-1840), Szarvas szolgabírája, testvére a 10 év várfogságra ítélt Boczkó Dániel evangélikus lelkésznek, Tessedik Sámuel lelkésztársának. Szintén Major gyűjtése az Aradi emlény csárdás és az Aradi kesergő, mindkettő kéziratát Nagy Sándornak címezte. A hol „úrnak”, hol „bácsinak” titulált személy azonosságát eddig nem sikerült tisztázni. Nyizsnyay aradi kapcsolatairól árulkodik az 5 tételes, szöveg nélküli Dalárda négyes zongorára ajánlása is: ”Közkedvességű induló, polka és csárdásokból eredeti eszmékkel összefűzve szerzé és az Aradi Dalárda T. Tagjainak ajánlja... ” - ez is a Bettelheim testvérek kiadásában jelent meg, de még nem Réthy nyomdagépén. Egyébiránt Major gyűjteményében, amit a MTA Zenetudományi Intézete könyvtára őriz, az említetteken kívül még 21 Nyizsnyay kotta van. 1856. január végétől, úgy tűnik, a vándorlás, az elmaradások ideje véget ért, ezt mutatják a dalvégi feljegyzések. Erről szól a május 23-án Vásárhelyen megírt Zivataros, lármás volt eddig életem kezdősorú, Múlt és jelen című 7x8 sor dalszövege (verse). Két nap múlva házasságot kötött szállásadónőjével, vállalva három félárva gyermek nevelését. Abai Nagy Rozália és Schéner György vármegyei főmérnök leányát, a Póka Sándortól kétévi házasság után özvegyen maradt Irénét vette feleségül. A házassági szentséget a fiatalon, betegség következtében elhunyt Vécsey plébános utóda, Réthey Rötth Antal47 szolgáltatta ki. Vele való baráti kapcsolatról szól a plébánosnak címzett, füzetében rögzített névünnepi köszöntő. Hat közös gyermekük született, három igen korán meghalt. Három még kiskorú volt Nyizsnya halálakor. Nagykőrösön született 1860-ban Aranka, ő az 1887-től palágyi (Ung megye) református lelkész Tamaska István felesége lett még ugyanabban az évben. Húsz hónapi házasság után megözvegyült, hazatért, képesítetést szerzett, elébb Újvároson, majd a Mária Valéria utcában lett óvodavezető. Már Vásárhelyen született Gusztáv 1865-ben, később Irén. Gusztáv Miklovicz Arankát vette feleségül, banktisztviselő lett és sportember, idővel a Zrínyi utcán házat építtetett ott, ahol ma a kórház véradóállomása van. Irén Pávai Vájná Lajos műszaki főtanácsos felesége lett Désen (Erdély). Gusztáv házasságkötésével a félárva Póka gyermekek felnevelését is vállalta. Kálmán Nagykőrös polgármestere, László vásárhelyi rendőrkapitány lett, tagja a vásárhelyi dalárdának (arcmása látható az 1877. évi tablóképen), Szántó Kovács és társai, majd Jáger Mari és bünbandája pellengérre állításával írta be magát Hódmezővásárhely kriminalisztikai történetébe. Schéner Iréné második özvegységében 88 évesen, 1910-ben hunyt el.48

Telve tervekkel fogott össze a vásárhelyi volt honvéd főhadnagy Matók Bélával a város kulturális életének felrázására. Dalárdát, zenekart szervezett, a zenekart Az én hivatásom című versében mutatta be: cimbalom, bőgő, hegedű,

53