A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2016 (Hódmezővásárhely, 2016)

TANULMÁNYOK - BÉRES DEZSŐ: Nyizsnyay Gusztáv élete és munkássága

koruk neves muzsikusai voltak. Hiányzó lapok miatt négy vers töredék. Ahogy az egyik vége, úgy a másik eleje hiányzik. Nem vette fel a tartalomjegyzékbe, jelzet nélkül lapul a füzet közepén a Világosi siralom (1849. augusztus 13-án) című epikus költeménye. Aránytalan, javítgatott hat versszak (51 sor), töredék benyomását kelti. Az A helység kulacsa című, tíz versszakos (454 sor), szintén epikai elbeszélő vers zárja a füzet lírai részét, ennek szerzői jegyzete: „Igaz történet. A kulacs még most is meg van Sz. I. ügyvéd tulajdonában H. M. V-en. Kútfő: több, még élő tanú elbeszélése. ” A monogram Szabó István (Hmv. 1824. - Hmv. 1904.) ügyvéd, szolgabíró, járásbírót takarja, kinek háza Oldalkosárban, a III. tized 941. sz. (Batthyány utca 11.) alatt volt.5 Szemben már meglévő füzetével, itt többnyire nem közli a versek (dalszövegek) megírásának helyét, idejét. Forrásértékét - az eddig ismeretlen szövegeken túl - az utolsó lapjain vezetett „expediáltatott” (elküldött) lista és az a protokolljegyzék adja, melyben felsorolta előfizetőit, recenzens sajtóját. Készített egy egyszerű könyvelést is a megjelent és szétküldött müvek járulékos költségeiről. Az 1859. október 2-án kezdett Dalvirágok Petőfi Sándor ismeretlen sírjáról c. nyomatatott kottás album 1 + kétszer fél oldalas felsorolása szerény az 1862. január 5-én indított Nefelejcsek Cserháton töltött boldog perceim emlékének c. nyolc oldalon két hasábos jegyzékéhez képest. Összességében az ide gyűjtött 96 versből, dalszövegből 30 az új. Alapvetően a két füzet segédinformációi együtt sem változtatják meg róla eddig alkotott összképünket, ám pontosítják, árnyalják az eddig egymásról szolgamód másolt, forrásra alig hivatkozó, kétes hitelű, dús buj- dosóromantikájú munkákat, a rangot sejtető jelzőket, főleg pátoszos jubileumi alkalmakkor. így volt már ő „az ötvenes évek bűvös hangú dalnoka”6 vagy „a magyar népdalok Baudelaire-e is.7 Kérdések maradnak megválaszolatlanul, sőt, újak generálódnak. A hiányérzet oka számtalan, találgatni hiábavaló. Megmutatni csupán azt lehet, hogy válaszokat keresni merre érdemes. Az új adatok értelmezéséhez jól ismert életrajzából csak a legszükségesebbeket ismételem. Recepciójának alfája Langer Viktor szegedi zenede-igazgató Nyizsnyay összegyűjtött műveihez írt előszava.8 Forrása „a boldogult egyik közelálló ismerőse.” írását gyöngíti adatközlőjének anonimitása. Endrényi kiadói előfizetési felhívásában „zaj nélkül élt zeneköltőnek” nevezte Nyizsnyayt.9 Major Ervin centenáriumi tanulmánya a következő fajsúlyos munka.iü 1929 szeptemberében személyesen kereste fel a dalszerző leányát, Tamaskáné Nyizsnyay Arankát, és a hagyatékban tájékozódva készítette el az akkor legteljesebb műjegyzéket. Az egyházi anyakönyveket vizsgálva az egri Matricula baptisatorum adataival mutatott rá korábbi pontatlanságokra. 1829. október 12-én Augustinus Alexius Nyizsnyánszky keresztelője volt. A katolikus egyházban a nép szándéka szerint, templomi keresztelőre a gyakori csecsemőhalandóság miatt a születés után egy-két napon belül, mise keretében sor került. Tehát születésnapja bizonytalan. Major még abban az évben felolvasta írását a rádióban, ekkor Nagy Izabella, a Pesti Nemzeti Színház színésze és Palló Imre, az Operaház tagja énekelt Nyizsnyay-dalokat, zongorán Polgár Tibor kísért. " Major elhangzott tanulmányát a Muzsika című zenei szaklapban publikálta. Langer és Major alapján Felletár Béla alapos sajtófeltárással részletes tanulmányt jelentetett meg.12 Az ő

44