A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2016 (Hódmezővásárhely, 2016)
TANULMÁNYOK - BÉRES DEZSŐ: Nyizsnyay Gusztáv élete és munkássága
forrásaiból, Major műjegyzékéből és új, saját kutatásból állt össze a teljességet így sem elérő, most közreadott bibliográfia. Koronként változó névalakkal írt Nagy Iván, munkájához a „felső megyék,” főleg Árva és Trencsén levéltáraiból Szontagh Dániel gyűjtött adatokat. Ez alapján a „Nisnyay család Árva vármegye kihalt nemes családa. A Nisnyay (vagy mai helyesírással Nizsnyay) család eredeti nemeslevele a magyar királyi helytartó tanács által 1782-ben visszaküldetett Árva vármegye levéltárába. Vannak Nizsnyay-ak Pest13 és Heves vármegyékben, utóbbiban Gusztáv 1861-ben.”14 Kézenfekvő, hogy gyakori közszereplése miatt rövidült neve - az akkor érvényes helyesírás szabályai szerint! —, tovább őrizve az ősi szülőföld, az Árva folyó menti lengyel ajkú templomos kis falu, Nyizsnya emlékét. így ismerték, így adta hát ki később műveit is. 1848 tavaszán egyébiránt tömeges jelenség a névváltoztatás, ezeket az 1849. szeptember 9-ei Ad 2905-1849/G sz. rendelet érvénytelenítette. Mellékletében 750 nevet sorol, egy Nyisnyánszky János található, ő Dálnokyra magyarosított (rokoni kapcsolatát nem vizsgáltam). A tiltás ellenére számosán tovább viselték új nevüket, hivatalos változtatásért később sem folyamodtak, kockáztatva jogi következményként, hogy özvegyeik eleshetnek majd kegy- vagy nyugdíjuktól.15 A Magyar Hírlap december 3-án ismét figyelmeztetett, hogy „a névváltoztatások 1848/9-ből letiltattak, kiki tartozik régi nevét felvenni,” december 6-ai „melléklapja” neveket is közölt, Nyizsnyay, vagy hasonló nélkül. Álnevet, bujdo- sást Szinnyei és Székely Dávid említ, utóbbi a végén rövid i-vel írt vezetéknevet gondolta álnévnek. Gracza János újságíró is így tudja, „a policáj megtévesztésére” - teszi hozzá hangulatfestő modorban. Borovszky munkatársa, Torday Ányos nem részletez, de ő is bujdosásról írt.16 A névírás variációi mind újságírói vagy nyomdai malőr. Etalon saját kézjegye. Nagyapja a lengyel szabadságharc bukása után érkezett a történelmi magyar-lengyel határvidékről, nyilván vagyontalanul. Az egri vár déli falai alatt, a korabeli dokumentumokon „a váras piacza”-ként emlegetett téren (az 1800-es évek derekán kapott nevet Dobó Istvánról), a minorita rendházzal és templommal átel- lenben állt az a négyszögű, belső udvaros, egyemeletes, sarokerkélyes barokk polgári lakó- és kereskedőház ház, melyben fia, Nyizsnyánszky István gombkötő, paszománykészítő lakott családjával (hitvese Mukk Anna). Gusztáv harmadszülött, két bátyjáról annyit tudunk, hogy József a Migray grófok házitanítója (róla nincs több információ), Ferenc pedig Károlyi György uradalmi gazdatisztje lett, ő is részt vett a szabadságharcban (szintén feltáratlan). 1862-ben Párádon élt szintén Nyizsnyayként, öccse oda küldött neki előfizetői ívet.17 A szülői ház a XX. század első felében az országos Hangya Szövetkezet helyi csoportjának székhelye. A frontra induló honvédezredről fényképfelvétel készült, háttérben a ház homlokzatán jól olvasható a szövetkezet felirata. Korabeli sajtócikk szerint „Egernek eddigi mulasztását most akarja jóvátenni az Egri Hangya Szövetkezet, amennyiben emléktáblát helyeztet el székházára, s megörökíti azt a tényt, hogy abban a házban született az elnyomatás korának utolsó vándorlantos a." A tábla felhelyezéséről nincs adat, a ház helyére 1969-ben üzletközpont épült.18 Tanulmányait a „nemzeti iskola” 45
