A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2016 (Hódmezővásárhely, 2016)
EMLÉKEZÉS - ÁBRAHÁM FERENC: A híradó újságíró
munkaszolgálatosból mindössze 5-6 ezer ember tért vissza.9 A hazai közvélemény először Nemeskürty István Rekviem egy hadseregért című, 1972-ben kiadott könyvéből értesülhetett először az eseményekről. A rendszerváltozást követően számos történész foglalkozott a témával, köszönhetően a kutatási lehetőségek és a rendelkezésre álló forrásanyag bővülésének. A magyar haditudósítói szakma történetéről- és ezen belül a II. világháborús haditudósítói szakma történetéről - legutóbb Gorda Éva készített feldolgozást doktori értekezés szintjén.10 Apám, mint az MTI munkatársa és a Kis Újság újságírója Anyám elmondása szerint önként jelentkezett a frontra, részben orosz nyelvtudását szerette volna gyarapítani és egyben használni, másrészt kíváncsi volt az ottani állapotokra. Feltehetőleg 1942 nyarán vagy őszén mehetett ki, és szemben a többi haditudósítóval, akiket 1942 végén hazarendeltek, az összeomlás után is részese volt az ottani eseményeknek. Fényképalbumában a legtöbb képen havas a táj, ami az oroszországi időjárást ismerve október-április közötti időszakban bármikor elképzelhető. A fotókon Kijev, Novij Oszkol, Voronyezs vagy Kurszk romos utcaképei láthatók, de a körletben folyó életről is vannak felvételek, irodai jelenetek, a parancsnokságon segédkező orosz lányokról, asszonyokról készült felvételek is az album részét képezik. Érdekesség, hogy Abrahám Ferenc albumában található felvétel két népszerű színésznőről, Kiss Manyiról és Dayka Margitról, akik a harcoló katonák szórakoztatását vállalták, mint a tábori színház tagjai. A doni háború végén, egy itthon készült fotón Apám már szakaszvezetői rangjelzést visel, azonban katonai szolgálatáról, bevonulása és leszerelése dátumáról, esetleges kitüntetéséről a katonai levéltárban nem lelhetők fel tényadatok. A levéltár ismertetője szerint a budapesti bombázások során az iratanyag nagy része elégett, a tisztikarról, az elhunytakról és bizonyos hadifogoly-nyilvántartásokról maradt fenn használható anyag. A Don-kanyarból kapott képeket apám egy albumban gyűjtötte, és ez az album az anyámtól kapott csomagban volt. Sajnos sok kép kiesett az albumból, így nem biztos, hogy a képek oda kerültek vissza, ahol keletkezési helyük is fel volt írva, de sok képnél nem is volt felirat arról, hogy a kép hol készült, kit vagy mit ábrázol. Ez az album - az apám után maradt iratokkal és más fényképekkel együtt- már a Flódmezővásárhelyi Levéltárban található. Apám indulási és hazaérkezési útvonalát a fotóalbumban található képek melletti városmegjelölés alapján, a feltételezett időpontot, évszakot pedig a havas tájkép szerint próbáltam rekonstruálni. (Ha havas táj látható, akkor feltételeztem, hogy 1942 végén vagy 1943 elején járunk.) Az útvonalat egyébként a már hivatko9 SZEGŐ Iván Miklós: Puskával a tankok ellen = http://www.origo.hu/tudomany/tortenelem/2013Ql 10-attores-a-donkanvarban- a-2-magyar- hadsereg-pusztulasa.html 10 GORDA Éva: A magyar haditudósítás az első és második világháborúban. Doktori értekezés. Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi Doktori Iskola, Bp., 2012. 232