A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2016 (Hódmezővásárhely, 2016)
TANULMÁNYOK - BENKŐ LÁSZLÓ: Népi színjátszók, műkedvelő színtársulatok, diákszínpadok Hódmezővásárhelyen I.
tartottak, gyakran alakoskodó játékok segítségével. Az Árpád-korra kialakuló templomrendszer, a templomos falvak védőszentjének napjára tették a búcsúk idejét, ezzel a falu és vonzáskörzetének ünnepévé vált, később kiegészült az elszármazott nagycsalád találkozási alkalmaként. Az ősi magyar társadalom megbecsült tagjai voltak az állattartó pásztorok. A keresztény vallás elterjedésével szerepük még inkább felértékelődött, a pásztorok elmaradhatatlan szereplőivé váltak a Jézus születését megelevenítő szerepjátéknak, a betlehemezésnek. Archaikus színházi elemek a magyar betlehemes játékokban: Karácsonyi pásztorjátékok, évfordulós regölés, Gergely-járás, jelmezes körmenetek, Aprószentek napi köszöntők, pünkösdi játékok és hasonló házaló, adománygyűjtő (kántáló) játékok (amelyek még a 20. század közepéig éltek) alkalmával feltűnnek a gyerekek között a leghangosabb, legbátrabb fiúk, a lányok közt a legszebb hangú, jó megjelenésűek. Ahogy ezek nőnek, úgy választódnak ki közülük a legtehetségesebbek, és kerülnek a pap, paptanár, katolikus kántor figyelmébe. A protestantizmus térnyerésével az Alföldön eltűnnek, vagy kisebb szigetekben maradnak csak meg a katolikus népszokások, később beépülve az új felekezetek játékhagyományaiba. A kereszténységgel átalakuló ősi szerepjátékok továbböröklődnek, a 19-20. századi népszokásokban és városi műkedvelő előadásokban is megtaláljuk a biblikus, vallási hátteret.17 Egy huszadik századi betlehemezés leírását lásd később. Protestáns hagyományok a magyar népi színjátszásban Az alföldi magyarság protestáns hitre való áttérésével egy időben, megszigorodtak azok a tiltások, amely a különböző népi játékokat és azok előadóit sújtották. A korai protestáns hitbuzgóság egyszerre tartotta a nép körében játszott alakoskodó, vagy színpadias előadásokat bűnös szokásnak és eltörlendő pápista hagyománynak. A sok esetben, a kora keresztény tiltásokat is felülmúló protestáns szabályozás néhány évtized múltán beigazolta azt, hogy az ősi szokásokat csak ideig-óráig lehet befolyásolni, átalakítani. A protestáns (elsősorban a református) magyar nyelvű iskoláztatás elterjedésével szinte egy időben megindul az iskolai énekköltészet, az iskoladrámák előadása, majd a kollégiumi önképzőkörök keretein belül megrendezett színjátékok. A református kántoroknak nagy szerepük volt az énekes tehetségek kiválasztásánál. Kiss Lajos vásárhelyi illetőségű néprajztudós egyik visszaemlékezésében megemlíti kántortanítóját, Sófalvy Ezsaiást, akinek vezetésével sok halottat kísértek ki a temetőkbe az olyan diákok, akikben meghallotta az énektehetséget. A református elemi iskola ötödik, hatodik osztályosai közül választotta ki a kántortanító a legjobb hangú, legbátrabb fiúkat erre a feladatra, amely némi zsebpénzt is jelentett a szegényebb diákok számára. Az akkori szokások szerint az otthon felra17 Magyar katolikus lexikon: Iskolai színjátékok. 20
