A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2016 (Hódmezővásárhely, 2016)

TANULMÁNYOK - ZEMAN FERENC: A szélsőjobboldal és a baloldal Vásárhelyen a két világháború között

A hódmezővásárhelyi politikai palettán 1929-ben jelent meg az első szélsőjobboldalinak tekinthető párt: 1929 januárjában megalakult a „Magyar Fascista Párt” vásárhelyi szervezete. Februári gyűlésüket az Iparegyletben tartották, ahol a központi irodájuk is volt. Első „táborozásukon” jelen volt és felszólalt Liptay Árpád szegedi illetőségű kerületi szervezőelnök. A párttagok létszáma ekkor már 200 felett volt. Az olasz mintára felépült szervezet külsőségekben is igyekezett a fasizmus irányvonalát követni. Tagjai fekete inget és sapkát hordtak, sőt egyenruha készíttetését is tervbe vették. Céljuk Nagy-Magyarország és a békerevízió „kiharcolása”, valamint a nemzetköziség elleni küzdelem volt. A vitéz Csíky György vásárhelyi főtitkár által nagy lendülettel elkezdett pártépítésnek 1929 márciusában a rendőrség vetett véget, amikor feloszlatta a szegedi szervezetet, Liptay Árpád nyugalmazott rendőrtisztet pedig felügyelet alá helyezte. Ezután a vásárhelyi csoport tevékenysége is ellehetetlenült.7

Április közepén az Iparegylet nagytermében egy újabb szélsőjobboldali pártalakulat bontott zászlót Magyar Nemzeti Munkáspárt néven. Ügyvezető elnöke vitéz Csíky György volt fascista párti főtitkár lett. Az új szerveződés munkaközvetítőt működtetett az Iparegyletben. Májusban egy újabb, a volt Fascista Pártból kinövő szervezet jött létre a városban Nemzeti Munkások Országos Egyesülete néven, melynek titkára Bállá (vagy Bolla) Sándor az új formációhoz való csatlakozásra szólította fel a Fascista Párt volt tagjait. Mindezek alapján, a helyi szélső- jobboldalon belül korábbra visszanyúló belső ellentéteket feltételezhetünk. Az új alakulatok további sorsáról nem rendelkezünk információkkal, valószínűleg hamarosan jelentéktelenné váltak, majd megszűntek.8

1933 áprilisának végén Hódmezővásárhely belvárosában a gróf Bethlen István és a Petőfi utca főként zsidó tulajdonban lévő házainak falain horogkeresztek jelentek meg. Ez az akció már előre jelezte a vásárhelyi horogkeresztesek nyári színre lépését. A Meskó Zoltán országgyűlési képviselőt követő helyi mozgalom elnöke Hegedűs Imre földbirtokos volt. Összejöveteleiket az Iparegyletben lévő hivatalos helyiségükben tartották. A Nemzeti Szocialista Földműves és Munkáspárt július 30-án tartotta hivatalos zászlóbontó nagygyűlését a Fekete Sasban, ahol beszédet mondott Meskó Zoltán országos vezér is. A főként munkásokból, gazdákból, iparosokból és kereskedőkből álló 400 fős hallgatóság soraiban Karácsonyi Ferenc törvényhatósági bizottsági tag vezetésével a vásárhelyi szociáldemokraták egy nagyobb csoportja is helyet foglalt. Hegedűs Imre beszédében a mozgalom nemzetközi nagytőke ellenességét emelte ki. Ezután Meskó Zoltán ismertette a párt célkitűzéseit: „Mi elsősorban a munkásságért harcolunk [...] (A) jogos magántulajdon alapján állunk. [...] A nemzeti gondolatot hirdetjük [...] a nemzetközi szociáldemokráciával is le akarunk számolni, mert azt a munkásság félrevezetésének

7 VRÚ 1929. január 11.3.; VRÚ 1929. február 6. 2.; VRÚ 1929. február 12. 2.; VRÚ 1929. február 13. 2.; VRÚ 1929. március 20. 3.

8 VRÚ 1929. április 14. 4.; VRÚ 1929. április 27. 3.; VRÚ 1929. május 4. 3.; VRÚ 1929. május 11.2.

198