A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2016 (Hódmezővásárhely, 2016)

TANULMÁNYOK - ZEMAN FERENC: A szélsőjobboldal és a baloldal Vásárhelyen a két világháború között

tartjuk.” A „zsidókérdésben” viszonylag visszafogott álláspontot fogalmazott meg: „A nemzetiszocialista mozgalom [...] elítél minden erőszakoskodást. Nem antiszemita. [...] Azt akarja, hogy [...] minden foglalkozási ágban legyen zsidó a számaránynak megfelelően. [...] Mi gazdasági harcot fojtatunk, s nem tűrjük, hogy közülünk akárki is horogkereszttel rajzolja tele a zsidó templomok falát.” Ezután szólt még a földreform, és a titkos választójog szükségességéről is. Beszédét a szociáldemokraták közbeszólásai miatt többször meg kellett szakítania. De az esemény - Vad János szociáldemokrata malommunkás rendőri előállításán kívül - végül nagyobb atrocitás nélkül fejeződött be.9

A gyűlés után Hegedűs Imre a következő felhívással fordult a párt tagjaihoz: „Minden [...] rendzavarástól, párttagok gyűjtése alkalmával mindennemű erőszakoskodástól, úgyszintén vallási és faji gyűlölet szításától mindenkor tartózkodjanak.” Ennek ellenére már néhány napon belül lemoshatatlan kátránnyal festett horogkeresztek jelentek meg a belvárosban az izraeliták által lakott házakon és az előttük lévő járdákon. 1933 szeptemberében Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter rendelete betiltotta a horogkereszt viselését és használatát. Szeptember végén a párt már Magyar Nemzeti Szocialista Párt néven politizált, jelképe a betiltott horogkereszt helyett a nyilaskereszt lett.10

Decemberben Hegedűs Imre vezetésével szélsőjobboldali küldöttség kereste fel dr. Farkas Béla főispánt, hogy tiltakozását fejezze ki az ínségmunkák igazságtalan elosztása miatt. Megítélésük szerint ugyanis ezekből a lehetőségekből csak a szociáldemokraták részesültek. A főispán kijelentette, igyekszik odahatni, hogy a „nemzeti gondolat katonái” elsőbbséget élvezzenek. 1934. január 13-ának reggelére ismeretlenek - engedély nélkül — több ezer nyilaskeresztes röpcédulával ragasztották tele a várost, melyek zsidóellenes jelszavakat tartalmaztak. A tettesek ellen nyomozás indult.11

Januárban a párt hivatalos helyisége a Berkenye utcából a Zrínyi utcai Oroszlán vendéglőbe költözött. Hamarosan vezetőváltásra került sor, a vásárhelyi csoport élére Meskó Zoltán - a régi vezetőségen belüli ellentétek miatt - dr. Hódi Andrást nevezte ki. A párt „tisztikara” is teljesen kicserélődött, ekkor kizárólag 25 évnél fiatalabbakból állt. Az országos vezetők részvételével beharangozott áprilisi nagygyűlésük megrendezését a rendőrség nem engedélyezte. Jelentősen meggyengítette a vásárhelyi szervezetet, hogy augusztusban az egész vezetőség lemondott, és kilépett a nyilaskeresztes pártból. Távozásuk okaként az országos mozgalmon belüli ellentéteket és az ott tapasztalható fejletlenséget jelölték meg. Ezután a helyi

9 VRÚ 1933. május 2. 3.; VRÚ 1933. július 25. 3.; VRÚ 1933. július 30. 6.; VRÚ 1933. augusztus 1.2.;

10 VRÚ 1933. augusztus 1. 3.; VRÚ 1933. augusztus 6. 4.; VRÚ 1933. szeptember 12. 4.; VRÚ 1933. szeptember 29. 3.; Magyarországi pártprogramok 1919-1944 (a továbbiakban: Magyarországi pártprogramok i. m.). Szerk.: GERGELY Jenő - GLATZ Ferenc - PÖLÖSKEI Ferenc. Budapest, 2003. 268.

" VRÚ 1933. december 12. 3.; VRÚ 1934. január 13. 1.

199