A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2016 (Hódmezővásárhely, 2016)
TANULMÁNYOK - PRESZTÓCZKI ZOLTÁN: Hódmezővásárhely első főiskolája
időt tudtak fordítani nemcsak diákjaik, hanem maguknak a tanároknak a képzésére is, azért, hogy európai viszonylatban is korszerű ismereteket adjanak át a jövő jogászainak. A máramarosszigeti jogakadémia sorsa - Balogh Béla találó szavaival - összeforrott a számára helyet biztosító líceummal.4 Életre hívója, gróf Buttler János (1773—1845)5 Sárospatakon tanult jogot az 1790-es évek elején. Alapítványa nyomán - a máramarosszigeti református líceum szervezeti keretein belül - egy tör- vénytanítói tanszéket szerveztek 1837-ben, amely a jogakadémia elődjének tekinthető. Első tanítója, Pataky János egészen 1854-ig vezette ezt az oktatási részleget. A Bach-rendszer idején, az Entwurf nyomán, a líceumot, amely addig kilenc (hat gimnáziumi és három bölcseleti) osztállyal bírt, leminősítették négy osztályos tan- intézménnyé, amely a jogakadémiára nézve másfél évtizedes szünetet jelentett. Az 1860-as rövid alkotmányos periódus nyomán és erdélyi református főnemesek, köztük Pálóczi Horváth Mária telekadományaival és egyéb támogatásával ismét hat osztályos gimnáziumi és erre épülő három osztályos főiskolai tanítási rendszert hoztak létre. Az érettségi vizsga bevezetése, azaz az 1860-as évek közepe óta a 9. évfolyamban jogi ismereteket is tanítottak. A kiegyezést követően a magyar oktatási rendszer végérvényesen megszabadult a rá nehezedő osztrák nyomástól. A korábban bezárt és a magyarság oktatása, művelődése szempontjából nélkülözhetetlen intézmények ismét megnyithatták kapuikat, vagy újabbak létesültek. A máramarosszigeti jogakadémia 1869-től ismét folyamatosan működhetett, először, mint a líceum tizedik osztálya, majd rövidesen a líceum kilencedik osztályának átszervezésével két évfolyamossá vált. A tanrendet illetően az első évfolyam számára magyar alkotmánytörténetet adott elő Szilágyi István (1819-1897), a líceum professzor rektora6, míg Fejér Bertalan gimnáziumi tanár erkölcstant, észjogot (másként természetjogot) és statisztikát, vagyis államtudományi alapismereteket, Lator Bálint latintanár a római jogon alapuló általános jogi ismereteket, míg viski Krüzselyi Bálint (1844-1900) ügyvéd7 a második évfolyam számára a hazai törvényeket ismertette.* 4 BALOGH Béla: Székely diákok a Máramarosszigeti Református Líceumban (1682— 1850). In: Emlékkönyv Imreh István születésének nyolcvanadik évfordulójára. Szerk. KISS András, KOVÁCS KISS Gyöngy, POZSONY Ferenc. Kolozsvár, 1999. 15. (továbbiakban: BALOGH Béla 1999.) 5 Buttler János „különös házassága” Dőry Katalinnal Mikszáth Kálmán egyik regényének témája. 6 Szilágyiról, akit Petőfi és Arany is barátjának tudhatott, ld.: VÉKONY Antal: Szilágyi István emlékezete. In: A Máramarosszigeti Ev. Ref. Lyceum (jogakadémia és államilag segélyezett főgymnasium) értesítője az 1896-97. tanévről. Máramarossziget, 1897. 5—16., ill. JUHÁSZ Péter: Arany és Szilágyi. In: A Máramarosszigeti ref. Lyceum - jogakadémia, főgymnasium és intemátus - értesítője az 1916—917. tanévről. Máramarossziget, 1917. 89— 97. és BALOGH Béla 1999. 20. 7 Krüzselyi Bálintról ld.: BAKKAI Éva: 150 éve született Viski Krüzselyi Bálint. In: Kárpátaljai Szemle, 1994. márc.-ápr. 14—15., ill. PAP Tibor: Krüzsely Bálint emlékezete. In: A 164
