A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2016 (Hódmezővásárhely, 2016)

TANULMÁNYOK - PRESZTÓCZKI ZOLTÁN: Hódmezővásárhely első főiskolája

Tényleges jogakadémiáról 1869/1870-től, a líceum tanrendjéről való leválás óta beszélhetünk. Az 1870/1871. tanévtől kezdve három, 1875 után négy évfolyamos jog- és államtudományi fakultásként működött. Noha megmaradt az elméleti bírói vizsga helyett az államvizsga felvételének joga, ügyvédek már csak az egyetemek bármelyikén8 9doktorrá avatott személyek lehettek. Emiatt több jogi főiskola (Győr, Pápa, Nagyszeben) is bezárt, de a máramarosszigeti továbbra is működött, Tisza Kálmán (1830-1902), Várady Gábor (1820-1906) gondnokok és e tisztségben utóduk, Szöllősy Antal (1850-1923) ügyvéd, tanár, későbbi máramarosszigeti polgármester pártfogásának és áldozatkézségének köszönhetően. Az utolsó gondnokok közül gróf Tisza István (1861-1918) és György Endre (1848-1927) is mindent megtett mind a líceum, mind a jogakadémia zavartalan működéséért.10 11

Az 1880-as és 90-es években a jogakadémia több ingatlant (bérházat, földet) birtokolt, melyek többnyire a korábbi tanárok hagytak végrendeletileg az intézményre. Az alapítványok már kielégítő módon tudták biztosítani a tanárok járandóságait. A hallgatók száma az 1890-es években 120 és 140 fő között mozgott. A tudományos tevékenységet folytató tanárok többségét egyetemi magántanárrá nevezték ki. A Krüzselyit követő Pap Tibor (1860-1914) igazgató tevékenységével és Tisza István főgondnokságával a jogakadémia töretlenül fejlődött. Ifjúsági egyesületet működtetett, és jó volt az együttműködés a város vezetésével.

Az 1910-es évek elején több jogszabály is érinti a jogi szakoktatás kérdéskörét. A 128 000/1911 (X. 5.) számon jóváhagyott VKM-rendelet az egyetemek és a jogakadémiák vizsgarendjét szabályozta." Az 1912. évi XXXVI. te. előírta a debreceni és a pozsonyi egyetemek létrehozását, amely maga után vonta a helybeli jogakadémiák egyetemi jogi karokká történő átalakítását. Az 1913-as oktatási reform szintén nehéz helyzet elé állította a megmaradt jogakadémiákat. Előírta ugyanis, hogy a törvényszéki bíróknak csak azokat fogadják el, akik doktorátust szereznek. Az új egyetemekre a diákok mellett a tanárok közül többen is átkerültek, így például szentpéteri Kun Béla (1874-1950), vagy Bacsó Jenő (1877-1955). Ami a jogakadémiák számát illeti, az első világháború kirobbanásáig összesen két egyeMáramaros-szigeti Ev. Ref. Lyceum (jogakadémia és államilag segélyezett főgymnasium) értesítője az 1900-1901. tanévről. Máramarossziget, 1901. 19-27.

8 A Hódmezővásárhelyen működött Máramarosszigeti Református Jogakadémia emlékkönyve az 1923—24-iki tanévről, továbbá Beszámolás az akadémia működésének megszüntetéséről és ügyeinek lebonyolításáról. Közreadja: dr. GERGELY György, a jogakadémia igazgatója, később likvidáló biztosa. Hmvhely, 1925. 7-8. (Továbbiakban: GERGELY György 1925.) Ennek nyomán: FRANCISZTINÉ MOLNÁR Erzsébet: Máramarosszigeti Református Jogakadémia (Kézirat a szerző birtokában) Hmvhely, é. n. 1.

9 1875-től a budapesti és a kolozsvári egyetemen végezhettek ügyvédek.

10 GERGELY György 1925. 8-9.

11 Jogi szakoktatás. In: Révai Nagy Lexikona XI. köt. Jób-Kontúr. Bp., 1914. 14-15.

165