A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2015 (Hódmezővásárhely, 2015)

TANULMÁNYOK - BÉRES DEZSŐ: A legigazibb vásárhelyi különc: Galyasi (Reisinger) Miklós újrakarcolt arcképvázlata

követte még abban az évben, és folytathatnám a sort. Félreállításáig (bebörtönzéséig) 40 időszaki, 3 állandó kiállítás valósult meg működése alatt. Száraz adatok helyett személyénél, szellemi hagyatékánál időzve érzékeltetem tevékenységét, tudva róla, hogy büszkén vallotta: szükebben vett feladatát elhanyagolta, egyetlen műtárgyat be nem leltározott, de erre nem is volt szükség, az adminisztrációra eleitől fogva több, állandó munkatársa volt. „Mikor 1946-ban, a háromszori (kényszerű) átköltöztetés után átvettem közgyűjteményünk romhalmazát, azzal is tisztában voltam, hogy a Louvre nagyobb és értékesebb anyagot tartalmaz, mint a miénk. Még a Déry vagy a Pécsi Múzeum is, de ezt, munka közben, igyekeztem elfelejteni és azoknak, akik a magyar és külföldi anyagi és szellemi kincses raktárakat nem ismerték, szédelgő ön- és más ámítással, meg a csak az jó, ami idegen, külföldi, ismert kommerciális frázisával szembeni harc hevében többet használtam a leg szócskát, mint tárgyilagosan szabad lett volna. így lett Tornyai János - egy adott kör igen nagy magyar festője - több mint festői érték, így vált jelképpé, egy alföldi parasztváros, szerintem Hódmezőmagyarország, Németh László szerint „Csomorkány” művelődésének, művészetének szimbólumává, mértékévé, serkentő ostorává.”46

A Tornyai Társaság 1946. február 10-én tartotta tisztújító közgyűlését. Elnökké választották, a titkári feladatokat Kristó Nagy István, Tárkány Szűcs Ernő, Dömötör János látták el. Célként határozták meg, hogy a Társaság „a decentralizált kultúra híveinek munkáját megkönnyítse, és a lehetőség szerint fel tudja dolgozni a város kulturális és tudományos értékeit... Meg kell tehát teremteni mindazokat a lehetőségeket az emberi igények terén, amit ez a nép, joggal követel és megérdemel. A [takarékosságból] zárt tagú létszám a Tornyai Társaság esetében nem akadémikus elzártságot jelent, csupán csak annyit, hogy emberek százai nem tudnak egységes irányvonalat tartani. Ezért kellett a minőségi embereket bevonni, és belőlük megalkotni a Társaságot. De ez korántsem jelenti azt, hogy a gyakorlati ember - mint az agrárváros képviselője - ne találná meg köztünk a helyét... Munkakörünk kiterjed zeneesték rendezésétől az olvasókörök könyvtárainak rendezéséig, a városrendezés és szépítés tervszerű kivitelezésétől a művésztelep és a kultúrpalota felépítéséig, és a belterjes gazdálkodás megvalósításáig.” - Válaszolta újságírók kérdéseire. A városvezetés pozícionálta a népkerti Faszínház direkciójába is, ahol a főrendezői, igazgatói posztot a 19 esztendős Osváth Bélára bízták: „Én valahogyan olyan intendáns-féle lettem a színháznál a színészek bizalmából és hozzám futottak panasszal, ha fiatal igazgatójuk aznap este nem osztotta szét a tojásvalutából nagy nehezen összeszedett gázsit.” - írta már idézett memoárjában.47 Jog, törvény, erkölcs egymás mellett áll. Erről alkotott véleményét (világnézetét) sűrítette Ady Endre Ülj törvényt, Werböczi c. versének 1-4. és 13-17. sorai közé ékelt, alkotmányreformot sürgető mondataiban: „Nem dilettánsokkal, hanem értelmes, haladó, elsőrangú szakemberekkel [kell] felcserélni a Bach-korszak itt maradt patkányait... Elhibázott eszme az, hogy politikai drótostótok itt is egy-egy odavetett folttal próbálják demokratikussá tenni Werböczi pereputtya számára készült törvényeinket, alkotmányunkat... Mi a segítség? Kisöpörni a magyar törvényhozás és rendeletgyártás fészkeit, új, emberséges alapokra fektetni, kipótolni alkotmányunk hiányos vagy meg nem felelő részeit,

46 KISS Lajos: Emlékezések a vásárhelyi múzeum alapításáról. Budapest, 1958.; Galyasi Miklós 1964.; DÖMÖTÖR János: A Tornyai János Múzeum 100 éve = Múzeumi Műhely. 3. 2004. 28-41.; Szeged, 2009. 1.41^14.

47 1946:1. tv. és 1946:X. tv; GALYASI Miklós 1965.; AÚ, 1946. febr. 9.; VFÚ, 1946. febr. 14.; AÚ, 1945. nov. 27.

199