A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2015 (Hódmezővásárhely, 2015)

TANULMÁNYOK - BÉRES DEZSŐ: A legigazibb vásárhelyi különc: Galyasi (Reisinger) Miklós újrakarcolt arcképvázlata

nem dilettánsokkal, hanem értelmes, haladó, első rangú emberekkel felcserélni a Bach- korszak itt maradt patkányait.”

Múzeumigazgatói pozíciójában pont ezek a „rendeletgyártó fészkek” állították bosz- szantó feladatok elé. A Moszkvában megkötött fegyverszüneti egyezmény 16. pontja értelmében megsemmisítésre be kellett szolgáltatni minden szovjetellenes és fasiszta szellemű sajtóterméket a kiadott felsőbb utasításhoz csatolt indexnek megfelelően (530/1945. M. E.). Alig leplezett iróniájú vezércikkben állt ki Pákozdy mellett, mert az új államrend új ügyészsége is tiltó listára tette azt az 1943-ban megjelent verseskötetét (Förgetegben), amit már „az éber fasiszta szegedi király ügyészség” mindjárt megjelenése után elkoboztatott, ezért ő, mint törvénytisztelő állampolgár, nem tud eleget tenni beszolgáltatási kötelezettségének: sajnálatos módon a kifogásolt mű közgyűjteményben nem lelhető föl. De az ő hatáskörébe tartozott az izraelita hitközség könyvtárának átvilágítása is: „A hódmezővásárhelyi Izraelita Hitközség birtokában lévő könyveket személyesen átnéztem, s abban fasiszta, szovjetellenes, és antidemokratikus szempontból kifogásolható könyvet nem találtam.” - Olvasható az aláírásával és a múzeum-könyvtár igazgatói pecsétjével hitelesített, levéltárban őrzött, izraelita hitközségi iratok között talált dokumentumon.

Nyár elejére kaotikus közállapotok uralkodtak (infláció, munkanélküliség) országszerte, májusban Vásárhelyen is fellázadt a tömeg, kirabolták a piacot, behatoltak a városházára, gazdákat, termelőket okoltak a kialakult helyzetért. Az értékálló forint megjelenésével (augusztus 1.) változni látszott a helyzet, bár még sokáig tekintették viszonyítási alapnak a búza piaci árát, például Vöröss István költő 1947. márciusi temetési költségeit is a búza mindenkori hivatalos árában szabták meg.48

Júliusban jelezte kitérési szándékát. A levéltárban őrzött hitközségi iratok között nem találtam erre utaló feljegyzést, ellenben ráleltem a református egyház 1946. szeptember 14-i presbiteri ülésének arra az anyagára, mely ezzel foglalkozott: „Nagytiszteletű Presbitérium! Tisztelettel jelentem, hogy dr. Galyasi Miklós IV. Kinizsi u. 17. sz. alatti lakos, miután két tanú jelenlétében törvényszerűen, 2 ízben jelentkezett a hmvásárhelyi izraelita hitközség anyakönyvi hivatalában, s az izraelita vallásból kitérését mindkét ízben kijelentette, 1946. szeptember 4. napján a felmutatott s idecsatolt Nyilatkozat alapján, s előttem kinyilatkoztatott azon kívánsága alapján, hogy a református egyház tagjai sorába óhajt belépni, a református egyház tagjai sorába felvettem. Áttérővel közöltem, hogy egyházunk öntudatos tagjává kell lennie, mi végből a presbitérium által kiszabandó idő alatt hitigazságunk megismerésére komoly előkészületet kell végeznie, s csak ezután keresztelhetjük és konfirmálhatjuk meg. Szükséges könyvvel elláttam. Kérem a hozzánk áttérők anyakönyvébe való beiktatását dr. Galyasi Miklós atyánk fiának elrendelni, s előkészületi időtartamát fél esztendőben meghatározni kegyeskedjék 1946. szeptember 5. Losonczy Endre.” - A jelzett Nyilatkozat nem volt a levél mellett. A presbitérium a lelkipásztor jelentését és javaslatát tudomásul véve határozatot hozott: félév felkészülés után a református egyház szabályai szerint megkeresztelkedhet, konfirmálhat. Talán közeljár az igazsághoz, aki Takács Ferenc akkor még befolyásos személyét gondolja e magánügynek tűnő epizód mögött, mert ezzel egy időben lépett be a szociáldemokrata pártba. Az előre nem látható események miatt így lett egy magánéleti epizód közügy.

A Tornyai Társaság még az év eleji közgyűlésén döntött egy, a szociográfiát elsődleges műfajként fölvállaló folyóirat kiadásáról is. Ez lett - Illyés Gyula hozzájárulásával - a

48 AÚ,. 1946. márc. 31., 1946. máj. 09; NÚ, 1943. nov. 10.; MNL CSML HL Izr. hitk. ir. 120/1946. (04.18.)

200