A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2015 (Hódmezővásárhely, 2015)
TANULMÁNYOK - NAGY GYÖNGYI: Szentmihályiné Szabó Mária regényei
Magyarországra.28 Pesten különböző lapoknál dolgozott, pl. állandó munkatársa volt a Délibáb című színházi értesítőnek.29 Valószínűleg itt ismerkedett meg férjével is. 1930-ban férjhez ment dr. Szentmihályi Gyula latin-német szakos tanárhoz.30 Irodalmi munkássága házassága idején teljesedett ki, amely nagyrészt a férjének volt köszönhető. 1944-ben férjével együtt Kékedre költöztek. A nyarakat a kékedi Melczer-kastélyban töltötték, s itt születtek meg a magyar irodalom máig ismeretlen, vagy csak alig ismert regényei.31 Szentmihályiné Szabó Mária regényei Szentmihályiné Szabó Mária társadalmi és családregényei szerves részét képezik a magyar református szépirodalomnak, történelmi regényei pedig az újkori magyar történelemből mutatnak be egy-egy meghatározó fejezetet. Minden regényére érvényes az a megfogalmazás, amely életének egyik központi eleméről, a történelem egyéniségformáló, példaképeket adó szerepéről szól: „Számomra a történelem kutatása nem menekülés, hanem elmélyülés: a ma kérdéseire a múltban keresek és találok feleletet.” Szentmihályiné Szabó Mária családjának élete hosszú évszázadok óta összefonódott az egyik legnagyobb magyar református város, Debrecen életével. Az Emberé a munka, Istené az áldás (1935, 1936) című regénypárját Csesztvén, a Madách kúriában írta meg.32 A regénypár fő alakja, Várady Lajos, akit kollégiumi tanulóként ismerünk meg. Orvos szeretne lenni, de apjának engedelmeskedve és a családi hagyományokat követve kereskedő lesz. Tizenöt gyermeke születik, s dolgos életének több eredménye is lesz: a négy ház mellett egy nagyjövedelmű boltot vezet, s több ezer hold földet is birtokol. Felesége, Veronika, nemcsak feleség és anya, hanem a legjobb munkatárs is. Várady Lajos vagyonának köszönhetően számtalan közérdekű mozgalom elindítójává válik Debrecenben, hiszen megtanulja, hogy „ A vagyon kötelez! S nem elég, ha gyermekeinek gyűjt, testvéreit előbbreviszi, a közért is áldozni kell! 33 Ebben a két regényben megelevenedik előttünk a református Debrecen élete, épületeivel, utcáival, szokásaival, lakosaival, s a debreceniek 1848-49-es forradalom és szabadságharc idején tanúsított hősiességről is olvashatunk. A vásárhelyi regénytrilógia - Magvetők, Erik a vetés, Aratás Szentmihályiné Szabó Mária számára nagyon fontos volt a család. Ezt az is mutatja, hogy első családregénye után az 1940-es évek elején egy regénytrilógiája is megjelent. Ezekben a regényekben is a családja történetét mesélte el, de ezúttal az apai ág történetét dolgozta fel. A három regény címe - Magvetők, Erik a vetés, Aratás - elsősorban arra utal, hogy az apai ág, a Somogy megyei Visontai Szabók hosszú generációkon keresztül megőrizték eredendő mesterségüket, a földművelést, a három regény a Visontai Szabó nevű férfiak regénye, akik földművesként vagy prédikátorként magvetőkké lettek, hogy aztán fiaik, s unokáik a vetés beérése után learathassák az élet gyümölcseit. A regényekben azon28 RÓNAY 1937. 19. 29 RL, C/77. 1. Személyes iratok 30 Tanúsítvány. Házasságkötés Szentmihályi Gyulával, 1930. november 13. = RL, C77/ 2. Személyes iratok 31 RL, C/77. 1. Személyes iratok 32 RL, C/77. 1. Személyes iratok, C/77. 14. Kritikák, újságcikkek, folyóiratszámok 33 A nyárspolgár, mint regényhős. = Budapesti Szemle, 1939. 67. évf. 254. kötet. 740. sz. 110-115. Az idézet lelőhelye: SZ. SZABÓ Mária: Emberé a munka. Kálvin kiadó, 1995. 277. 141
