A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2015 (Hódmezővásárhely, 2015)

TANULMÁNYOK - NAGY GYÖNGYI: Szentmihályiné Szabó Mária regényei

ban nagyon fontos szerepet kapnak a nők is. Sem magvetés, sem aratás nincs az ő jelenlétük nélkül, s ez minden Visontai Szabó életében hangsúlyozottan jelenik meg­Szentmihályiné Szabó Mária regényeinek alapeszméje e regénytrilógiában is tetten érhetők. Az embernek teljes élete csak egy másik ember társaságában lehet, a házasságban; a társ, a nő pedig csak házasságon belül lehet maradéktalanul boldog, amikor hitvesi és anyai kötelességeinek eleget tesz. A Magvetők című regény első családfenntartója a szó szoros értelmében magvető. Visontai István és családja (felesége Kis István Katalin és 7 gyermekük) a Somogy megyei Visontán él, szegényen, negyedtelkes parasztokként. A legidősebb fiú álma az, hogy tanul­hasson. A kor, amelyben mindez játszódik, a 18. század vége, Csokonai ekkor tanit Csur­gón. Visontai Mihály, a tanulni vágyó fiú már nem földműves akar lenni, mint az apja, hanem tanult ember, prédikátor, mint őse, Visontai Szabó István valamikor az 1700-as évek elején. Mihály 13 évesen el is indul Csurgóra, kántornak és tanulni. Csurgóról aztán Debre­cenbe megy tanulni, egy tinó árával a zsebében. Neki ez lesz az egyetlen öröksége. Debre­cenben Budai Ezsaiás professzortól tanul. Iskolaévei az 1800-as évek elejére esnek, tanúja Debrecen újjáépítésének is, hiszen 1802-ben leégett a város. Mihály Debrecenből, a „nagy és gazdag, ám halk szavú” alföldi városba, Hódmezővásárhelyre kerül, Tószegi Péter praeceptor házába. Amikor letelik a három év, a kisprofesszor elhagyja vásárhelyt, s elindul Göttingen felé, de mivel Bécsben, kálvinista lévén, nem kap útlevelet, visszafordul. Buday Ezsaiás ekkor a békés-bánáti egyházmegyébe küldi. Szentesre érkezvén kiderül, hogy a köröstarcsai pap öngyilkossági kísérletet követett el, így szükség van egy papra. Mihály jókor érkezik. Megkapja egy esztendőre a papi hivatal vezetését Köröstarcsán. Itt annyira megszeretik, hogy tovább marad, s berendezkedik a papiakban. Amikor megtudja, hogy Tószegi Zsuzsika Vásárhelyen beteg, elmegy érte, s feleségül kéri. Visontai Mihálynak és Tószegi Zsuzsikának két fia születik, Mihály és Károly. Mihály 1849-ben Vásárhely pol­gármestere lesz, Károly pedig neves történész, akadémikus. Mihály megkapja a vásárhelyi nagyszülők házát, földjét, s hozzá a szintén köröstarcsai Szakáll Lujzikát feleségnek. A trilógia második része egy vásárhelyi életképpel kezdődik, a legelőosztás idején. Az ifjabb Visontai Mihálynak jó barátja Török Bálint. Mihályt és feleségét fiatal házasok­ként éri az 1848-1849-es forradalom kitörése, majd a szabadságharc. Mihály ebben a nehéz helyzetben előbb polgármester helyettes, majd polgármester lesz. Harcol a szőregi csatában. A regényből sorra értesülünk az egykori hódmezővásárhelyi polgármester életének szinte minden szakaszáról. Megjelenik Vásárhelyen Kossuth Lajos és testvére, Kossuth Zsuzsanna is. Az ifjúra nagyon mély benyomást tesz a nagy hazafi, aki újoncokat kér a várostól. A szabadságharc bukása után az ifjú Szabó Mihálynak menekülnie kell, társaival együtt. Időközben reményvesztett, borongós természetű emberré válik. Mindig azzal fogad­ja gyermekei születését, hogy egy rabbal több lett e rab Magyarországon. A polgármester­ség után visszatér a földműveléshez, s ebből tartja el egyre népesebb családját. Visontai Mihály, az öreg köröstarcsai pap időközben meghal, s a papságot Agyai Szabó István veszi át. Tószegi Zsuzsámra férje halála után hazaköltözik fiához, Vásárhely­re. Innentől kezdve Miska családjának békés élete felborul. Tószegi Zsuzsánna ugyanis zsarnokként vezeti a családot, kiváltképp Miska feleségét gyűlöli, amiért az annyi gyerme­ket szült fiának. Lujzika azonban tűr és szeret, hiszen megtartotta apósa utolsó kívánságát, amely ez volt: „tűrj és szeress, szeress és tűrj”. Miskát időközben Csongrád megye főjegyzőjévé választják. Lujzika újból gyer­meket vár. Miska ekkor már építi a tanyát kettőjüknek Vásárhely határában, amikor az asszony, egy délelőtti perpatvar után, amelyben a főszereplő az anyósa volt, összeesik és 142

Next

/
Oldalképek
Tartalom