A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2015 (Hódmezővásárhely, 2015)

TANULMÁNYOK - BORÚS GÁBOR: Szeretetház - Szociális Otthon

1915-ben azonban ezek a pénzek a fenntartási alappal (összesen több mint 5300 korona) együtt hadikölcsön „céljára használtattak fel”!25 (Az 1898 februárjában készített leltár érde­kessége a könyvjegyzék!26) A századfordulón 81 felnőttet és 54 árva gyermeket27 *ellátó intézmény önállóságát a város erősen megnyirbálta. A határozat szerint „a szeretetházba való felvétel, az onnan való elbocsátás a szeretetházi személyzetnek, valamint a szeretetházba elhelyezett árvák és felnőttek felügyelete személyi tekintetében, a szeretetházi szükségletekre vonatkozó javas­lattétel Szikszay Dénes árvaszéki elnök hatáskörébe utasíttatik,” az anyagi ügyek a pénz­ügyi ügyosztályhoz kerültek át. Továbbá utasítják „Bencsik Imre szeretetházi gondnokot, hogy a szeretetházi élelmezés ellenőrzésének pontosabbá tétele ill. megkönnyitése céljából, a számvevőséget, minden Szeretetháznál előforduló személyi változásról, úgy felvételről és elbocsátásról 24 órán belül értesítse.”2sIdő közben bevezették a villanyt,29 30 31a gyermekek munkára nevelése érdekében a gondnok és dr. Bakay Lajos orvos a kézimunka (slöjd) meg­gyökereztetését szorgalmazták. ’°A szegény- és árvaellátáson kívül az 1893-as rendszabály­ban megtiltott, gyengeelméjű, értelmileg sérült,3'magatehetetlen vagy gyógyíthatatlan32em- berek ellátást is magára vállalt az intézmény. 1908. január 31-én Bencsik Imre lemondott gondnok állásáról, özv. Pál Ferencné helyettes gondnok 1909. június 1-jéig, Góby Dezső (1881-1953) új gondnok munkába állásáig vezette az intézményt.33A szeretetházi iskolába az évek folyamán kialakult szokás szerint a környéken lakók gyermekeit is felvették, ennek egészségügyi következménye lett, mert a bejárók gyakran megfertőzték a bentlakókat. Góby Dezső gondnok és Fáry Béla orvos hathatós tiltakozása miatt megszüntették a bejárók felvételét.34 35 36 Fontos, meghatározó esztendő volt az 1911-es. A magas gyermeklétszám a kezde­tektől fogva önálló iskolát igényelt, melynek fenntartását a gyámpénztári tartalékalapból fedezték, ami ellen 1911-ben a belügyminisztérium kifogással élt. Az állam meg akarta szüntetni a szeretetházi oktatást, ugyanis az állami árvaellátás intézményeiben, a gyermek- menhelyeken működtek iskolák és mivel a városi árvaszék a szegedi menhelyre utalta a vásárhelyi gyerekeket,3 5a minisztérium nem kívánta ezt tovább támogatni. Szerintük akik nem gyermekmenhelyen élnek, jogilag nem számítanak elhagyottnak, árvának, de ha a város úgy dönt, hogy továbbra is a Szeretetházban tartja az árvákat, úgy költségeit pótadó formájában teremtse elő.j6A város még tett egy kísérletet az iskola- és az állami támogatás megtartására. 1912 nyarán a szegedi gyermekmenhely igazgatójának bevonásával tartott 25 CSML HL Hmvhely Tan. ir. II. 3499/1913 26 CSML HL Számvevőség ir. 1188 (1898) 27 Polgármesteri jelentés 1900-ról. Hmvhely, 1901. 37. p. Az éves fenntartási költsége 18.182 korona volt. 2S CSML HL Számvevőség ir. 108., ill. Közgy. jkv. 252/1902. (XII. 13.) 29 VV, 1901. okt. 17. 1-2. p. 30 VV, 1904. nov. 6. 3. p. és W, 1904. nov. 27. 4. p. 31 CSML HL Számvevőség ir. 460 (özv. Tóth Andrásné Krizsán Julianna) 32 Uott. 33 Fejérváry József: Vásárhely története családok tükrében. Hmvhely, 1929. 215. (Góby Dezső 1881- ben született a vásárhelyi evangélikus kereszetelési anyakönyv szerint.) 34 CSML HL Tan ir. II. 4177/1911 35 VV, 1911. ápr. 21. 2. p.; VV, 1911. ápr. 21. 3. p. Néha 40-45, olykor 50-60 gyermek tanult! 36 VV, 1911. okt. 31. 1-2. p. A város 44.210 koronát költött egy évben a városi szegényügyre. Ebből 12.812 koronát a szeretetházi gyermekek ellátására. 42

Next

/
Oldalképek
Tartalom