A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2015 (Hódmezővásárhely, 2015)
TANULMÁNYOK - BORÚS GÁBOR: Szeretetház - Szociális Otthon
értekezleten egy családi telepet kialakításáról tettek javaslatot, oly módon, hogy „150 gyermek számára rendezzék be a szeretetházat”.37A közgyűlés ugyan határozatilag jóváhagyta az átszervezést, a „felnőtt ápoltakra vonatkozólag eddig fentalálott állapot” érintetlenül hagyása mellett, de azt a minisztérium elutasította.38 Az iskolába az 1911-es esztendőben még 43 tanuló járt, a tanítás egész évben zavartalanul folyt,39de miután megtiltották a bejárók felvételét (1912-ben 23,40 41 421914-ben 11 tanuló)4'és egyre több árvát vett gondozásba a város lakossága,^valamint Pál Ferencné tanítónő súlyos betegsége miatt az 1915-ös esztendőben már meg sem nyitották az iskolát. A bentlakókat a Dáni, ill. a Nyár utcai iskola vette át.43 44A város ekkor még úgy tervezte, hogy a háború befejezése után újraindítják az oktatást, de ez nem valósult meg. Tulajdonképpen a világháború végére megszűnt a szere- tetházi árvaellátás ettől kezdve már a mai értelemben vett „öregek otthonaként” működött tovább, ellátva azokat az időseket, kikről a hozzátartozójuk nem tudott gondoskodni, ill. akiknek állapota rendszeres gyógykezelést nem igényelt. A város az intézeti rendszabályban rögzített élelmezést már nem tartotta elégségesnek, ezért a századforduló után vállalkozóknak adta ki, akik a szerződésben meghatározott összegért vállalták az élelmezést. Az 1911 -tői, három éves időtartamra kötött, a felszabadulásig érvényben lévő, megállapodások rendkívüli részletességgel szabályozták az étkeztetést. Kitértek étkezések napokra lebontott tartalmára, a heti menüre, a tápértékre, konkrétan felsorolva az ételeket.Igaz ugyan hogy, ezek megszegését szigorúan szankcionálta a város, mégis ez volt az állandó konfliktusforrás. Még az 1919 márciusában az orosz hadifogságból hazatért katonák élelmezését is a szeretetházi élelmezőnek kellett ellátnia, ugyanis a járványkórház, ahová a katonákat megfigyelés céljából helyezték a Szeretetház mellett volt.45„Miután a román megszállás folytán keletkezett rendkívüli helyzet miatt a törvény hatóság közgyűlése előre láthatólag hosszabb ideig össze nem hívható, a városi tanács a háború okozta rendkívüli viszonyokra, az élelmi cikkek árainak nagy emelkedésére való tekintettel, a szeretetházi ápoltak napi ellátási költségeit 1919 április hó 1-től 4 koronára felemeli.”461920-ban az élelmezést végző vállalkozó, Földesi Sándomé az ellátást már 12 koronáért vállalta, de ebből az összegből is képtelenség volt megoldani, ezért november 2037 VV, 1912. aug. 13. 2. p. 38 Polgármesteri jelentés 1912-ről... 10. p. 39 Polgármesteri jelentés 1911-ről... 37. p. 40 Polgármesteri jelentés 1912-ről... 43. p. 41 Polgármesteri jelentés 1914-ről... 37. p. 42CSMLHLTan. ir. II. 4177/1911 (1909/10: 56, 1910/11:40, 1911/12: 27, 1912/13: 15, 1913/14:11 növendék lakott már csak az intézet falai között!) 43 Polgármesteri jelentés 1915-ről... 37. p. 44 CSML HL Számvevőség ir. 325 (1911-1944) [1911. nov. 22-én Vincze Péterrel 1911. okt.-1914. szept., 1915. jan. 23-án kelt szerződés: 1914-től 1920-ig; 1916. januárban Mikecz Karolina átveszi Vinczétől az ellátást] 45 CSML HL Tan. ir. 3561/1919. tü. 46 CSML HL Városi Számvevőségének iratai 325 (1911-1944). A világháború hatása, az infláció, az élelmiszerhiány az 1920-as évek végéig kihatott az intézményre. A napi ellátási díjak növekedése a háborút követően felgyorsult, a Tanácsköztársaság, a román megszállás és Trianon után pedig szinte követhetetlenné vált! Ennek csak a pengő 1927-es bevezetése vetett véget. 1917. márc.: 1 K 80 fillér, 1918. jan.: 2 K 20 fillér, 1918.szept.: 3 K, 1919. szept.: 4 K 80 fillér, 1919. nov.:5K, 1920. jan.: 6 K, 1920. ápr.: 10 K, 1920. szept.: 12 K, 1920. okt.—1921. szept. Földesi Sándoménak adják az élelmezést. 1921-ben Szabó Mózesné Prikkel Julianna lett az élelmező, de ő sem tett eleget a szerződésben foglaltaknak, felbontották az egyezséget. 43
