A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2015 (Hódmezővásárhely, 2015)

TANULMÁNYOK - BORÚS GÁBOR: Szeretetház - Szociális Otthon

értekezleten egy családi telepet kialakításáról tettek javaslatot, oly módon, hogy „150 gyermek számára rendezzék be a szeretetházat”.37A közgyűlés ugyan határozatilag jóvá­hagyta az átszervezést, a „felnőtt ápoltakra vonatkozólag eddig fentalálott állapot” érintet­lenül hagyása mellett, de azt a minisztérium elutasította.38 Az iskolába az 1911-es esztendő­ben még 43 tanuló járt, a tanítás egész évben zavartalanul folyt,39de miután megtiltották a bejárók felvételét (1912-ben 23,40 41 421914-ben 11 tanuló)4'és egyre több árvát vett gondozásba a város lakossága,^valamint Pál Ferencné tanítónő súlyos betegsége miatt az 1915-ös esz­tendőben már meg sem nyitották az iskolát. A bentlakókat a Dáni, ill. a Nyár utcai iskola vette át.43 44A város ekkor még úgy tervezte, hogy a háború befejezése után újraindítják az oktatást, de ez nem valósult meg. Tulajdonképpen a világháború végére megszűnt a szere- tetházi árvaellátás ettől kezdve már a mai értelemben vett „öregek otthonaként” működött tovább, ellátva azokat az időseket, kikről a hozzátartozójuk nem tudott gondoskodni, ill. akiknek állapota rendszeres gyógykezelést nem igényelt. A város az intézeti rendszabályban rögzített élelmezést már nem tartotta elégsé­gesnek, ezért a századforduló után vállalkozóknak adta ki, akik a szerződésben meghatáro­zott összegért vállalták az élelmezést. Az 1911 -tői, három éves időtartamra kötött, a felsza­badulásig érvényben lévő, megállapodások rendkívüli részletességgel szabályozták az ét­keztetést. Kitértek étkezések napokra lebontott tartalmára, a heti menüre, a tápértékre, konkrétan felsorolva az ételeket.Igaz ugyan hogy, ezek megszegését szigorúan szankcio­nálta a város, mégis ez volt az állandó konfliktusforrás. Még az 1919 márciusában az orosz hadifogságból hazatért katonák élelmezését is a szeretetházi élelmezőnek kellett ellátnia, ugyanis a járványkórház, ahová a katonákat megfigyelés céljából helyezték a Szeretetház mellett volt.45„Miután a román megszállás folytán keletkezett rendkívüli helyzet miatt a törvény hatóság közgyűlése előre láthatólag hosszabb ideig össze nem hívható, a városi tanács a háború okozta rendkívüli viszonyokra, az élelmi cikkek árainak nagy emelkedésére való tekintettel, a szeretetházi ápoltak napi ellátási költségeit 1919 április hó 1-től 4 koroná­ra felemeli.”461920-ban az élelmezést végző vállalkozó, Földesi Sándomé az ellátást már 12 koronáért vállalta, de ebből az összegből is képtelenség volt megoldani, ezért november 20­37 VV, 1912. aug. 13. 2. p. 38 Polgármesteri jelentés 1912-ről... 10. p. 39 Polgármesteri jelentés 1911-ről... 37. p. 40 Polgármesteri jelentés 1912-ről... 43. p. 41 Polgármesteri jelentés 1914-ről... 37. p. 42CSMLHLTan. ir. II. 4177/1911 (1909/10: 56, 1910/11:40, 1911/12: 27, 1912/13: 15, 1913/14:11 növendék lakott már csak az intézet falai között!) 43 Polgármesteri jelentés 1915-ről... 37. p. 44 CSML HL Számvevőség ir. 325 (1911-1944) [1911. nov. 22-én Vincze Péterrel 1911. okt.-1914. szept., 1915. jan. 23-án kelt szerződés: 1914-től 1920-ig; 1916. januárban Mikecz Karolina átveszi Vinczétől az ellátást] 45 CSML HL Tan. ir. 3561/1919. tü. 46 CSML HL Városi Számvevőségének iratai 325 (1911-1944). A világháború hatása, az infláció, az élelmiszerhiány az 1920-as évek végéig kihatott az intézményre. A napi ellátási díjak növekedése a háborút követően felgyorsult, a Tanácsköztársaság, a román megszállás és Trianon után pedig szinte követhetetlenné vált! Ennek csak a pengő 1927-es bevezetése vetett véget. 1917. márc.: 1 K 80 fillér, 1918. jan.: 2 K 20 fillér, 1918.szept.: 3 K, 1919. szept.: 4 K 80 fillér, 1919. nov.:5K, 1920. jan.: 6 K, 1920. ápr.: 10 K, 1920. szept.: 12 K, 1920. okt.—1921. szept. Földesi Sándoménak adják az élelme­zést. 1921-ben Szabó Mózesné Prikkel Julianna lett az élelmező, de ő sem tett eleget a szerződésben foglaltaknak, felbontották az egyezséget. 43

Next

/
Oldalképek
Tartalom