A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2015 (Hódmezővásárhely, 2015)
TANULMÁNYOK - BORÚS GÁBOR: Szeretetház - Szociális Otthon
50-re módosította az árva-, ugyanakkor 120-ról 100-ra csökkentette a szegénylétszámot. Állandó dajkaállást szervezett, támogatta a Szeretetházhoz tartozó 3800 üölnyi földön végzett konyhakerti munkát, mely a jobb ellátás alapfeltétele volt, és megerősítette a gondnok tanítói státuszát.7 8Az intézmény első gondnoka és egyben tanítója Bartha József volt, aki a mártélyfeketehalmi iskolából került ide.sŐt váltotta 1895. március 16-ával9 10 11Bencsik Imre (1867-1948) 28 éves, a nagykőrösi tanítóképzőben végzett, okleveles tanító, aki a gondnoki szolgálat mellett „szakavatott, értelmes, szorgalmas és ügyes tanító” is volt. Munkáját a város teljes megelégedésére végezte és az egyéves próbaidő leteltével rendes tanítóvá nevezték ki. A tanítói fizetésén felül Bencsik juttatása a következőképpen alakult: „.. .az intézmény mellett 300 négyszögöl földterület, ezen javadalmakon felül még a szabad lakást, világítást és tüzelőt, valamint az intézetnél előállított munkákból befolyó összeg 10%-át s az intézet mellett kertészeti czélokra neki átadott 3 holdnyi terület tiszta hasznának 50%-át a gondnoki teendők végzéséért kapja.”11 Az étkezési kimutatások alapján az 1895-ös esztendőben 45-53 árva, 34-41 felnőtt lakója volt a háznak, de az évek múltával a gyereklétszám folyamatosan nőtt, szükség lett egy önálló, segédtanítói állás szervezésére, melynek szükségességét a helyi sajtó is felvetette,12de érdemi változás a főispáni látogatás után következett. Thoroczkay Viktor főispán 1898 októberében tett szemléje során egyáltalán nem volt megelégedve a tapasztaltakkal. Célszerűtlennek és abszurdnak nyilvánította, hogy „közös udvaron vannak az apró gyermekek az elaggott, vagy elzüllött személyekkel”, elengedhetetlenül „szükségesnek vélte egy önálló segédtanító állás megszervezését”, és szintén elégedetlennek bizonyult az ápoltak élelmezésével kapcsolatban is, „szegényesnek és szerfelett csekély táperejünek” jellemezve azt.l3A város csak egy évvel később cselekedett. 1899. november 1 -jétőll4felállította az önálló tanítói állást, melyre Pál Ferencné Szentes Vilmát választották meg, és az épületben is különválasztották a gyerekeket a felnőttektől. 15A tanítói és gondnoki állás különválasztásával Bencsik Imre már csak a gondnoki adminisztrációval foglalkozott.16 Mi sem bizonyítja jobban azt, hogy a gondnoki és a tanítói munka „kétemberes” feladat volt, hogy Bencsik Imre foglalkozására nézve tanító lévén meglehetősen elhanyagolta a pénzügyi elszámolást és az egyéb adminisztrációs feladatokat. Súlyos hibákra és elmaradásra világított rá egy 1896-os belügyminisztériumi és egy 1898-as városi vizsgálat. A minisztérium még januárban kérette be az 1893-1895-ig terjedő időszak elszámolását, amit a főszámvevőség Bencsik hanyagságának köszönhető, csak az esztendő végén tudott 7 CSML HL Hmvhely Törvényhatósági Bizottságának iratai. Közgy. jkv. 175/1894. (V. 23.) 8 KONCZ Sándor: A hódmezővásárhelyi tanyai iskolák tanítói 1855 és 1903 között = A hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság évkönyve 2004. Szerk. KOVÁCS István, KRUZSL1CZ István Gábor, VARSÁNYI Attila. Hmvhely-Bp„ 2005. 207. p. 9 CSML HL Tan. ir. II. 6512/1896. 10 CSML HL Tan. ir. II. 1706/1897. 11 Uott. 12 VV, 1896. aug. 27. 1. p.; VV, 1898. jún. 9. 2-3. p. 13 Vásárhelyi Napló 1898. okt. 27. 3p. 14 CSML HL Th. Biz ir. Közgy. jkv. 107/1899. (III. 8.). 800 K évi fizetéssel tanítói állást szerveztek. 93 felnőtt és 61 árva gyermek fenntartási költsége 17022 koronát tesz ki évente. Polgármesteri jelentés 1899-ről. Hmvhely, 1900. 5. p. és 49. p. 15 Vásárhelyi Napló 1899. febr. 25. 1. p. 16 CSML HL Tan. ir. II. 2630/1906. 40
