A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2015 (Hódmezővásárhely, 2015)

EMLÉKEZÉS - KOVÁCS LÁSZLÓ: A hídépítő

KOVÁCS LÁSZLÓ A HÍDÉPÍTŐ* Száz évvel ezelőtt, 1915. november 24-én született Lőrincze Lajos nyelvész, tanár. Munkássága, kiadványainak bibliográfiája részletes tájékoztatást ad az olvasónak. Elmondja többek között azt is, hogy ez a széles látókörű nyelvművelő nemcsak a történelmi Magyar- ország lakóinak a nyelvét tanulmányozta, de érdeklődése kiterjedt a világ különböző részeire áttelepült magyar közösségekre is. Az Egyesült Államok területén kialakult szórvány vagy nagyobb települések nyelvi sajátosságai hosszú időn át nem keltette fel az anyaország szakértőinek figyelmét. A pontosság kedvéért meg kell jegyezni, hogy a két világháború közötti időszak, valamint az 1945- öt és 1956-ot követő idő alatt a politikai körülmény nem volt kedvező az amerikai magyarság bármiféle nyelvhasználatának a tanulmányozására. Ismert tény viszont, hogy az egy földrajzi környezetből kivándorolt magyarok igen sok­szor ugyanazon városban vagy vidéken telepedtek le. A fennmaradás és egymás támogatá­sának a szüksége adta meg a lehetőséget egy „Szatmári” vagy Szabolcsi” klub megalakítá­sának. Ezeknek a társadalmi és kulturális szervezeteknek a hatására alakult ki az egyházi hálózat. Ezek hétvégi iskolái fontos szerepet játszottak a magyar nyelv továbbadásában. Az adott életkörülmények között egy merőben átváltozott, és amerikai-angol behatás alá került sajátságos magyar nyelvhasználat kialakulása elkerülhetetlenné vált. Az otthoni magyar hivatalos közegek és a tudomány művelői elszigeteltek maradtak hosszú éveken át a külhon magyar településeitől. Az a néhány tudós vagy kutató, aki az Egyesült Államokba való látogatásra kapott engedélyt az 1950-es években, leginkább mel­lőzte a magyar közösségeket, s csak hivatalos megbízatásának tett eleget, esetleg egy né­hány rokont vagy kortársat látogatott meg, sokszor azt is kendőzve. A humán és közgazda­ság tudomány szakértői közül igen kevesen mutatkoztak akadémiai körökben. A középnyugati Indiana állam Bloomington városában működő egyetemre Országh László látogatott el az 1960-as évek elején. Az akkori beszélgetés készítette elő a magyar lektorátus beindítását. A megegyezés értelmében egy lektor két évet töltött ott el az Ural és Altáji Tanszék magyar Intézete vendégeként. 1966-ban egy nemzetközi közgazdász konferencián négy magyar történész volt velünk egy hétig. 1967-ben pedig kilenc magyar történész vett részt az ott megrendezett nemzet­közi konferencián, amelyet a kiegyezés százéves évfordulójára szerveztek. 1969 őszén a tanszék vezetője megért arra, hogy egy Budapestről oda látogató tanár szeretne beülni egy magyar nyelvtanítási órámra. A kérésnek örömmel tettem eleget, hiszen szerettem volna valakivel beszélgetni az általunk használt nyelvkönyvről több szempontból is. Az óra már megkezdődött, amikor egy alacsony termetű, szerény megjelenésű urat ve­zettek be a terembe, aki bólintás után csendesen bemutatkozott, és beült az egyik padba. Ahogyan az óra haladt tovább, észrevettem, hogy látogatónk egy kis noteszbe jegyzeteket írt, amit természetesnek vettem, hiszen jómagam is sokszor ugyanezt teszem. Elhangzott 2001-ben Balatonalmádiban az ottani kétnyelvű iskola rendezvényén. Akkoriban ameri­kai angol tanítottam az iskolában. 256

Next

/
Oldalképek
Tartalom