A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2015 (Hódmezővásárhely, 2015)

EMLÉKEZÉS - DOMOKOS TAMÁS: Török bácsi, „a suszter”

Kipp-kopp, most már egy síri alkony Ködös, süket nótáját zengi Az őszi est. Ma se jön hozzám,

Ma se jön hozzám senki, senki.

(Ady Endre: Nem jön senki — Új Idők 1908. nov.29.

Gyerekkoromban a talpalást/bőrtalp felerősítését faszeggel és varrással végezték. A varráshoz kis árkot kellett vágni a talpbőrbe, hogy a varrás ne a felszínen legyen, mert, ha ott van, akkor a kopás hamarosan végez a varrózsineggel. A varráshoz árral kellett lyukakat készíteni, hogy könnyebb legyen a zsineg behúzása, az öltögetés. Még most is előttem van, ahogyan Török bácsi a zsineget - azért, hogy vízállóvá tegye - fekete színű, paraffinhoz hasonló állagú cerezinkockába3 mélyítve tömöríti és keni. A varrás két oldalán képződött peremet, megfelelő szerszám segítségével, a mester a varrás felé tolta és bordázva tömörítetté. Az elmondottakból kitűnik, hogy régen a cipő talpalása nem ment olyan könnyen, mint napjainkban, amikor egyszerűen csak felragasztják az új talpat. Ma már természetesen bőrtalppal csak rendkívüli esetben találkozhat az ember. A talpbőr szerepét átvették a csodálatos tulajdonságokkal felruházott szintetikus mikroporózus műanyag lemezek. Ezek kopásállóságának köszönhetően, gyakorlatilag eltűnt a használatból az orr- és sarokvas, a patkó, a felerősítő- és a bakancsszegek és természetesen eltűntek a Török bácsik is.

3 A cerezin a kőolaj lepárlás egyik szilárdnak mondható terméke. Tudomásom szerint Munkácsy Mihály a cerezines alapozással is próbálkozott. Sajnos, az elmúlt közel egy évszázad bebizonyította, hogy ez az alapozási technika nem időtálló.

255