A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2015 (Hódmezővásárhely, 2015)

TANULMÁNYOK - BÉRES DEZSŐ: A legigazibb vásárhelyi különc: Galyasi (Reisinger) Miklós újrakarcolt arcképvázlata

kiújult egyetemi zavargások miatt hagyta-e ki az utolsó tanév első szemeszterét. Absolutoriumát 1928. június 13-án Kecskeméten állították ki, fejlécén: ,yi m. kir. Ferencz József Tudományegyetem Jog- és Államtudományi karán államtudományi szigorlatra jelentkezett." - szövegezésű bélyegzőnyomat.

Végzettsége szerint próbált elhelyezkedni: 201 kérvény, 100 pályázat érkezett a „városnál” meghirdetett 16 irodatiszti, ímoki állásra. Pályázott, egyiket sem kapta meg.17 Nem volt idegen tőle a közélet, számtalan egyesületben vezetőségi tagként tevékenykedett, gyakran tartott előadásokat a magyar dalról (népdalról), a rádióról, a költészetről. Hogy költő rejtőzik a Kinizsi utcai pékség legényszobájában, alig tudta valaki. Endre Béla temetése (1928. aug. 17.) után „a vásárhelyi művészet öregbojtárja,” Cseszkó Máté Bercsényi u. 30. alatti házában kötött barátságot Barcsay Jenőve\, aki már öt éve visszatérő növendék volt Rudnay makói, vásárhely- mártélyi művésztelepein. Az első kötetet Fut a lidérc címmel az új barátság lázában ő állította össze. „Józsa nagyanyám öccse Nemes Marcell, az európai hírű műgyűjtő volt, akivel egy gyerekkori találkozást kivéve csak 1929-ben, Münchenben kerültem közelebbi ismeretségbe, bár Édesapámnak 1918-ban bekövetkezett halála óta mindig segítette a családot.”18 - Nemes Marcell tehát Klein Fanni, „Józsa nagyanyám” testvére, azaz Klein Mózes, és inkább ő, mint az édesanya finanszírozta a Szegeden, Schwarcz Jenő nyomdájában elkészült kötetet. Schwarcz 1900-ban vásárhelyi kereskedőként lett tagja a Magyar Könyvkiadók és Könyvkereskedők Országos Egyesületének. Vásárhelyen az Ogimnázium épületében „a mai komák megfelelő, jól berendezett könyv- és zenemű-, papír-, író- és rajzszerkereskedése” kínált eladásra „használt, de jó karban lévő tankönyveket újonnan bekötve, fél áron.” Saját kiadású képeslapjain Plohn József városképi felvételeit is árusította. Helyi iparhatósági nyilvántartásban nem szerepel, de okirat szerint követelése nyújtott be tankönyvszállításról a városi tanács felé. A konkurencia miatt a következő év elején bonyodalmasán, de áttette telephelyét Szegedre: pénzügyi teherrel vette át Gönczi I. József Széchenyi tér 7. alatti üzletét. Ügyével a Magyar Könyvkereskedők Egylete 1901. március 28-i választmányi ülése foglalkozott, közlönyükben közzé tett jegyzőkönyv szerint a döntés értelmében „kérelmező tagsága csak az esetben íratik át újabb tartózkodási helyére, Szegedre, ha elődje, Gönczi I. József esetleges tartozásait rendezi.” Ez nyilván megtörtént, mert a következő ülésen „újabb bejelentése, mely szerint üzletét H.-M.- Vásárhelyről Szegedre tette át, tudomásul vétetik. ” Könyvek kiadásával a világháború után kezdett foglalkozni. (Csak névrokona az 1928. februári autóbalesetben elhunyt vásárhelyi bankárnak.)19

A kötet tartalmát vizsgálva megállapítható, hogy Barcsay közel négy és fél esztendő terméséből válogatott: a datálatlan versek közül a Vágyok valakire 1924-ben jelent meg. A Móra könyvét köszöntő Ének a búzamezőkről keletkezési ideje is meghatározható: a regényt 1927 ősszén hirdette a Délmagyarország kölcsönkönyvtára. A Temet az idő 1928 februárjában, az Endre Béla halálára pedig augusztusban jelent meg, végül ismert a kötet megjelenésének ideje: szeptember végén egy, a kötetből vett vers szerkesztői jegyzete sze17 VÚés VFrÚ, 1928. jún. 19.

18 Nagy Magyar Alföld, 1936. ápr. 24.; VARSÁNYI Péter: Az akácos város sárvargája = Somogyi Könyvtári Műhely, 1975. 3.; GALYASI Miklós: A Tornyai Társaság előzményei és megalakulása. Hmv, 1965. (a továbbiakban GALYASI Miklós 1965.); GALYASI Miklós: A Tornyai Társaság 15 éves működése. Barcsay Jenő asztalánál. Hmv, 1965. NLVK helyism. gyűjt.

19 MAKÓ Imre: A képeslevelezőlap-kiadás kezdetei Hódmezővásárhelyen A hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság évkönyve, 2007.; Corvina. Magyar Könyvkereskedők Egyletének közlönye, 1901. ápr. 20. L, máj. 8. 1.

187