A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2015 (Hódmezővásárhely, 2015)
TANULMÁNYOK - PRESZTÓCZKI ZOLTÁN: Baksa Lajos
brosúrákat, füzeteket, röplapokat, sőt a munkásegylet iratait is lefoglalták. Az utolsó csepp a pohárban a munkásegylet irat- és könyvtárának lefoglalása április 21-én és az azokat visszakérni szándékozó Szántó Kovács letartóztatása a következő napon. Ekkor a háromszáz fősnek induló és négyszeresére duzzadó, kockakövekkel és husángokkal felfegyverkezett tömeg gyakorlatilag megostromolta a városházát, ablakainak jó részét betörve, rend- szerellenes jelszavakat skandálva. A csendőrség sortüze miatt a munkások közül Vincze Imre holtan esett össze, míg sokan megsebesültek. A városháza felmentésére érkező huszárezred katonái vetettek véget a zendülésnek. Az 1894. április 25-ei közgyűlés is foglalkozott a „sajnálatos eseményekkel”. Draskóczy Pál bizottsági tag Nagy Sándor rendőr-főkapitány (Soós István későbbi polgár- mester nevelőapja) és Póka László alkapitány felelősségének kérdését is megvizsgálta volna, míg Endrey Gyula szerint Baksa nem tett meg mindent a kialakult helyzet megfelelő kezelése érdekében. A polgármester ezt cáfolta. Ugyanakkor ellenzi a főkapitány felfüggesztését, „...mert a gyűlésezőkkel szemben az eljárás szabályozására nézve törvényünk nincs.” A közgyűlés azonban nagy többséggel Nagy Sándor felfüggesztése mellett döntött, valamint Baksa Lajos vezetésével kijelölt egy 19 tagú bizottságot (tagja volt többek között Kovács Ferenc mecénás, Lázár István gazdálkodó, vagy éppen Kovács József téglagyáros) az alföldi munkáskérdés megvizsgálására.42 A másnap folytatódó közgyűlés során - Elek Sándor bizottsági tag (és hozzá csatlakozva a polgármester) indítványára - 50-50 forint pénzjutalomban részesítette a városháza védelmében tevékenykedő három csendőrt, köztük a Vincze Imre életét kioltó őrmestert is.43 Ami a konkrét intézkedéseket illeti: a közgyűlés képviselői a hűséges cselédek jutalmazásán túl nem sokat tettek a nyomorban élő emberek szociális helyzetének javításáért, inkább a mozgalom erővel történő visszaszorításának lehetőségeit keresték. A zendülés alatt nem éppen határozottan viselkedő Nagy Sándor helyett Kmetykó főjegyzőt bízták meg ideiglenes jelleggel a főkapitányi teendők ellátásával. Nagyot - aki 1874 óta szolgált a helyi karhatalom vezetőjeként - azonban a vizsgálat befejezése után visszahelyezték főkapitányi állásába és Eladady Endre 1899. évi kinevezéséig maradt is posztján. Az első munkásházak - melyek építésében a tulajdonos vagy bérlő családok is részt vettek, csak a századfordulót követő években - Juhász Mihály polgármestersége alatt - épültek Vásárhely külső részein. Ennek ellenére a szociáldemokrata mozgalom Hódmezővásárhelyen is erőteljesebbé, szervezettebbé vált. Viták a polgármester és a befolyásos bizottsági tagok között A városfejlesztési kérdések, valamint a hivatalok működése kapcsán számos feszültség bontakozott ki a polgármester és a törvényhatósági bizottság, valamint a város- politikára továbbra is jelentős befolyással bíró helybeli református egyház presbitériuma között. A viták többnyire a várospolitika módszertani felfogásának különbözőségeiből fakadt. A jobbára idősebb, régi vágású elöljárók sokszor bírálták Baksának a városért végzett munkáját. Szántó Kovács János és hívei megmozdulása után nem csillapodtak a kedélyek a törvényhatósági bizottságban. Ekkor kezdtek kialakulni a polgármester és a testület régi, befolyásos tagjai között az ellentétek. Az 1894. június 27-ei közgyűlésen a polgármesternek 42 CSML HL közgy. jkv. 119/1894. (IV. 25.) 43 CSML HL közgy. jkv. 121/1894. (IV. 26.) 17
