A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2013-2014 (Hódmezővásárhely, 2014)
ADATTÁR - FÖLDVÁRI László: Hódmezővásárhely város rárósi birtokának története, különös tekintettel a haszonbérleti szerződésekre 1874-1934
egyik golyó Újhelyi mellébe fúródott, másik a bal szemén behatolt, nyakszirtjén jött ki. Összerogyott, és mielőtt orvosi segélyben részesíthették volna, meghalt. A bíróság Marik Jánost felmentette, és a lipótmezei tébolydába utalta gyógykezelésre. Marik másfél évi gyógykezelés után gyógyultan távozott. Rárós bérlője, Weisz Lőrinc A város rárósi birtoka a rajta lévő gazdasági épületekkel, kutakkal, beruházásokkal együtt 1896. szeptember 29-ig (a területen gyakorlandó vadászati jog kivételével, minthogy az 1889. január 31-ig bérbe volt adva) Weisz Lőrinc bérleménye. Az évi haszonbér négy egyenlő részletben évnegyedenként előre, vagyis mindenkor az évnegyed első napján, jelesül minden bérleti év szeptember 29., december 29., március 29., június 29. Hódmezővásárhely város közpénztárába pontosan befizetendő. Ha a bérlő pontosan nem fizetne, a hátralékos összeg után 8%-os késedelmi kamatot tartozik fizetni, és ha a pénztár felszólításától számított 15 nap alatt sem fizetne, akkor a késedelmi kamatokon túl még 25 forint pénzbírságot is köteles fizetni. Tartozik a haszonbérlő kétévi haszonbérnek megfelelő biztosítékot nyújtani és pedig ezen összeget a város közpénztárába a szerződés aláírásakor azonnal készpénzben, vagy elfogadható értékpapírban, vagy helybeli takarékpénztári könyvecskében letenni, vagy jelzálogi bekebelezéssel biztosítani. A város közönsége kötelezi magát a bérleti területen található összes gazdasági épületeket és kutakat jó és teljesen használható állapotban 1887. április 24-ig leltár mellett a bérlőnek átadni. A leltározott épületeket, kutakat, beruházásokat tartozik a bérlő a bérleti idő tartama alatt gondozni, igazítani, javítani, tisztogatni, és a bérleti idő elteltével olyan állapotban, mint amilyenben átvette, visszaadni. Elemi csapások által okozott nagyobb károkat - melyek az épületek értékét 5%-al meghaladják - a város közönsége szenvedi, ez esetben az épületeket a város javíttatja. Az egyéb károkat minden esetben a bérlő tartozik helyre hozni. Ha a bérlő saját pénzére épített istállót, a bérleti idő elteltével magával elviheti vagy elhordathatja, ha pedig ott hagyja, kárpótlást nem kérhet. Tartozik a haszonbéres föld határát fenntartani s azt határoló árkokat felügyelni, azoknak kijavítását biztosítani. Tartozik a bérleti területen lévő fákat megőrizni. A kipusztított fák helyett a legközelebbi év tavaszán a célnak megfelelő új fát ültetni. Haszonbéres területen lévő fák nyesését valamint maguktól kiszáradt fák pótlását a város maga végzi. „800 holdat folyton gyepül ti. legelőnek köteles biztosítani, ezt szántani, feltömi, szántónak használni bérleti idő alatt nem lehet Minden feltört hold után 50 Ft bírság fizetendő. Megengedtetik a bérlőnek, hogy ha maga, saját jószágaival a legelőt be nem töltheti, más helybeli lakosok jószágait illő bérfizetés mellett felveheti. Megengedtetik, hogy 800 holdon kívül a szükséghez képest legelőül több földet is felhasználhasson. Az ekként legelőnek fel nem használt szántóföldnek egyharmad részét tartozik minden évben felváltva vagy kapás vagy takarmánynövények alá használni vagy parlagon hagyni. Ellen esetben minden holdért mely egyharmad vetésforgónál több lesz 10 forint bírságot fizet. A vetésforgás ellenőrzése céljából tartozik a bérlő úgy legelőnek, mint szántás alá tartozó [használandó] földterületnek táblás térképét bemutatni, melynek előállítása a helyszínen kijelölés végett a városi mérnöki hivatal egyik tagja kerül kiküldetésre. A ki nem hordott minden kocsi trágya után 1 forint a bírság. Minden kocsi takarmánytól - bérleti földről - mely a városnak kimutatott és kikötött fél részéből más földre vitet, 326
