A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2013-2014 (Hódmezővásárhely, 2014)

TANULMÁNYOK - MAKÓ Imre: Hódmezővásárhely címertörténete

nincs”.12 (11. ábra) Itt említjük meg, hogy a heraldika szabályai szerint egy címert különféle módon vagy stílusban lehet megrajzolni. A tartalomnak (a címerábráknak és azok pózának) kell azonosnak lennie, a pajzs, sisak, orrjegy (sisaktakaró) formá­ja soha sem volt megszabva. A városi címer ügyében külső kény­szer hatására történt újabb előrelépés. A belügyminisztérium 1891. február 10-én körrendeletben tudatta, hogy „az állandó országház építésének tervező munkái im­már annyira előhaladtak, hogy a szobrász munkák biztosításáról is gondoskodni kell, ez alkalomból felmerült annak szük­sége, hogy az architektúra kiegészítő ré­szeiül az épület külsején valamint esetleg belsejében is különféle nagyságú címer­pajzsokra a címerek rajzai is megállapít­tassanak.” Az összes törvényhatóság cí­merének alkalmazását is célba vették, ezért felhívják a törvényhatóságot, hogy a város címerének hiteles színezett rajzát a legrövidebb időn belül a bizottságnak küldje meg. A sajtó értesülése szerint a tanácsnak ez a megkeresés nagy gondot okozott, mert a város birtokában nincs ilyen hiteles címerrajz. A városi közgyűlésteremben van ugyan egy színezett városi címer, melyet a főjegyző emlékezete szerint Ábrái Károly volt polgármester a 70-es években a szegedi Szent Ferenc-rendi barátok zárdájában másoltatott le, egy állítólag ott levő hiteles városi címerről, azonban ezt a városi címert Szikszay és Draskovics tanácsnokok a múlt héten ott már nem talál­ták. Hricsovszky Timót házfőnök, „a szegedi barátok érdemes gvardiánja” meg­ígérte, hogy levéltárukban kutatni fog a város címere után, de mint utóbb megírta, azt többnapi kutatás után sem találta fel, még a levéltári leltárban sem, így az „két­ségkívül máshol helyeztethetett el”.13 A szegedi szálon továbbmenve a tanács a kegyestanítórendiek vezetése alatt ál­ló szegedi városi főgimnázium igazgatóságát is megkereste, de sem ott, sem társ­házuk levéltárában semmi nyomát nem lelték annak, hogy „a nemes város eredeti címerét megőrzés végett valaha itt helyezte volna el”. A főigazgató hozzáfűzte még, hogy amennyiben a címert a hagyomány szerint Szegeden valamelyik papi testületnél helyezték el, az valószínűleg a Szent Ferenc-rendiek (alsóvárosi bará­tok) testületé lehetett, mely a Szegeden csak 1720-ban megtelepedett kegyesrendi­11. ábra 12 CSML HL Hódmezővásárhely város polgármesterének iratai (a továbbiakban: Polgm. ein. ir.) 226, 255/1883. 13 Vásárhely és Vidéke, 1891. márc. 5.; CSML HL Tan. ír. II. 5929/1891. 25

Next

/
Oldalképek
Tartalom